A megnyerő mosoly alapja a rendezett és ápolt fogsor, bizonyos emberek számára azonban ez a legnagyobb odafigyelés mellett sem egyszerű feladat. Fogaink egészségét ugyanis nem csupán az életmódunk befolyásolja, de genetikánk is: egyesek hajlamosabbak a fog és a fogíny különböző betegségeire, míg másoknál kevésbé. Egyes esetekben pedig a fog valamilyen fejlődési rendellenessége okoz problémát, amely már kisgyerekkortól megmutatkozhat.

Virágzik a fogászati turizmus hazánkban, míg azonban a külföldiek szép mosollyal hagyják el az országot, a magyar fogak egyre rosszabb állapotban vannak. A furcsa ellentét okairól az alábbi cikkünkben olvashat!

A tejfogazat fejlődése már az embrionális élet hetedik-nyolcadik hetében megindul, a legtöbb tejfog csírája körülbelül a nyolcadik hónapra kialakul. Ebből alakul majd ki a későbbiekben a fogazat, melynek rendellenességei szinte bármelyik fejlődési szakaszban jelentkezhetnek, és egyaránt érinthetik a tej- és maradó fogakat. A fogazat rendellenességeit négy fő csoportra oszthatjuk fel: számbeli, alaki, méretbeli és szerkezetbeli rendellenességekre.

Számbeli rendellenességek

Nevéből kikövetkeztethetően a hyperodontia a fogak számbeli többletére utal. Leggyakrabban a maradófogaknál, a felső állcsont frontális területén fordul elő, ritkán jelentkezik csak tejfogaknál. Fogtorlódással, illetve a fogak gyökérzetének kilazulásával jár ez a rendellenesség. Ennek ellentéte a hypodontia, amely egy vagy több fog hiányára utal, és legtöbbször fogpótlással kezelik. Legsúlyosabb állapota, az anodontia esetén születéstől kezdve egyetlen fog sem jelenik meg a beteg szájában. Gyakran más rendellenességgel - példáulDown-szindrómavagy nyúlajak - is társul.

Nem mindenkinek adatott meg a szép, szabályos fogsor

Alaki rendellenességek

Ebbe a kategóriába tartoznak többek között a számfeletti csücskök és gyökerek, melyek főként a maradófogakat érintik. A csücskök növelik a fogszuvasodás veszélyét, míg a gyökerek főként a fog kihúzásakor jelentenek gondot, hiszen az jobban ragaszkodik az állkapocshoz. Dilaceráció esetén a fog gyökere jelentősen eltér a koronájától, ez néhány fogászati beavatkozást - elsősorban a gyökérkezelést - rendkívül megnehezíti. Ebbe a kategóriába tartozik még a Turner-fog, amely akkor alakul ki, ha a maradó fog helyén korábban lévő tejfogat valamilyenfertőzésérte. Ez egészségtelen, elszíneződött fogat eredményez, amely a fogszuvasodásra is fokozottan érzékeny.

Méretbeli rendellenességek

Ide elsősorban a macro- és microdontiát sorolhatjuk, előbbi esetén az adott fog jóval nagyobb, utóbbinál pedig kisebb a kelleténél. A macrodontia gyermekkorban fogtorlódást eredményezhet, amit fogszabályzással lehet a későbbiekben orvosolni. Microdontia esetén nem csak kisebbek lesznek a fogak, de a megszokottól eltérő lehet az alakjuk is. A legtöbb esetben ez a teljes fogazatot érinti a szájban, előfordul ugyanakkor az is, hogy csak lokálisan jelentkezik, és néhány fogat érint.


Szerkezetbeli rendellenességek

Az egyik leggyakoribb szerkezeti rendellenesség az amelogenesis imperfecta, ami egy genetikai hátterű fogbetegség. Ennek során a fogzománc elszíneződik, majd lehámlik a fogakról, amely így elveszíti minden védettségét a külső ártalmaktól. Hasonló ehhez a dentinogenesis imperfecta, csak itt a rendellenesség a fog zománc alatti rétegét érinti. Tej-, illetve maradó fogakat egyaránt érinti a zománc-hypoplasia: ez a rendellenesség során a fogzománc ásványianyag-tartalma jelentősen kevesebb a megszokottnál. Emiatt a fog rendkívül érzékennyé válik a külső behatásokkal szemben, könnyebben szuvasodik és törik.


ÉRTÉKELD A MUNKÁNKAT EGY LÁJKKAL, ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS! KÖSZÖNJÜK!