Kóros-e, ha félünk a klímaváltozástól? Részletek itt.

Egy átfogó, a korábbiaknál is kiterjedtebb módszertant alkalmazó kutatás szerint április elejére 17 százalékkal csökkent az üvegházhatású gázok kibocsátása az előző év azonos időszakához képest - írta meg az Index. Hasonló visszaesésre nem volt példa egészen a második világháború óta, még a 2008-as gazdasági világválság sem okozott ekkora kilengést. A korlátozások csúcsán Kína 24, az Európai Unió 27, az Egyesült Államok szén-dioxid-kibocsátása pedig közel 32 százalékkal esett vissza. A magyar adatok nagyjából megegyeznek az uniós számokkal, jelentősen meghaladva a világátlagot.

A koronavírus-járvány miatt szinte teljesen üres autóút New Yorkban április 21-én. Fotó: Getty Images

A csökkenés legfőbb oka a felszíni közlekedés forgalmának visszaesése, valamint az ipari és energiatermelés csökkenése. Ugyancsak jelentős hatással volt a kedvező folyamatra a légi közlekedés szinte teljes leállása. A kutatók szerint 2020 az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó visszaesés éve lesz, hiszen függően attól, hogy meddig maradnak érvényben a korlátozások, akár 4-7 százalékkal kevesebb fosszilis tüzelőanyagot égethet el idén az emberiség tavalyhoz képest.

A klímaváltozás szempontjából ezek a folyamatok kétségkívül pozitív irányúak, mindazonáltal bármennyire is történelmi a visszaesés, a kutatásról megjelent tanulmány vezető szerzője, Corinne Le Quéré szerint összességében nem sokat nyomnak a latba. Visszaesés ide vagy oda, az emberi üvegházhatásúgáz-kibocsátás még így is az eddigi csúcsérték 83 százaléka marad. Ennek minimális, és könnyen lehet, hogy mindössze átmeneti hatása lesz a bolygó éghajlatára. A levegőbe került szén-dioxid 50-200 évig is a légkörben marad. Az ipari forradalmak óta felgyűlt mennyiséghez pedig ugyan kevesebbet teszünk idén hozzá, de a koncentráció ettől még tovább emelkedik.


Számítások szerint minden évben (!) nyolc százalékkal kellene csökkenteni a kibocsátást, hogy elérhető legyen a klímaváltozás megállítására vonatkozó legfőbb célkitűzés, azaz hogy a globális átlaghőmérséklet növekedése 1,5 Celsius-fok alatt maradjon az ipari forradalom előtti időkhöz képest. Márpedig úgy tűnik, ezt a nyolc százalékot még a koronavírus-járvány hatására sem sikerül elérni.


ÉRTÉKELD A MUNKÁNKAT EGY LÁJKKAL, ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS! KÖSZÖNJÜK!