A szepszis kezelésének hatékonyabb módszerén dolgoznak a Szegedi Tudományegyetem aneszteziológiai és intenzív terápiás intézetének szakemberei Molnár Zsolt professzor vezetésével. A felsőoktatási intézmény bejelentésének azért van nagy jelentősége, mert világszerte több beteg hal meg a szepszissel összefüggő szövődmények miatt, mint emlő-, vastag- és végbélrákban együttvéve. Egy új terápiás módszer viszont jelentősen növelheti a túlélési esélyt.

A szepszisben szenvedők 25-60 százaléka belehal a betegségbe. Fotó: 123rf

Több száz súlyos beteg minden évben

A szegedi intenzív osztályon évente három-négyszáz nagyon súlyos állapotú beteget kezelnek. Esetükben az immunrendszernek extra segítségre van szüksége. Az intézetben az országban az elsők között vezették be az úgynevezett CytoSorb nevű vértisztító kezelést. Ennek segítségével el tudják távolítani a vérben található gyulladási citokineket. Az eljárás során - a művesekezeléshez hasonló módszerrel - zárt rendszeren keresztül egy görgőpumpával vezetik át a vért egy porózus felszínű, biológiailag aktív gyöngyöket tartalmazó berendezésen. A gyöngyök összességében hatalmas felületükön képesek megkötni a citokineket, ezzel 12-24 óra alatt jelentős mennyiségben csökkentve szintjüket a vérben.

A szepszis egy bonyolult, rendkívül heterogén megjelenési formával járó kórkép. A beteg vérében gyulladásos anyagok jelennek meg, és a véráram révén az adott szerv sérülése vagy fertőzése az egész testet megbetegítheti akár néhány óra alatt. Ennek következtében a páciens létfontosságú szervei sorra felmondhatják a szolgálatot. Ha még több részletet olvasna a betegségről, kattintson ide!

Változtatnának a jelenlegi protokollon

A jelenlegi nemzetközi orvosi gyakorlatban a citokineltávolító eljárást szinte kizárólag művesekezeléssel együtt alkalmazzák. Szegeden azonban önállóan alkalmazták olyan betegeknél, akiknél a szeptikus sokkot a keringés összeomlása kísérte és állapotuk 6-12 órányi kezelést követően sem javult.


A tapasztalatok szerint ez a megoldás rendkívül hatékony a szeptikus sokk korai fázisában. Vizsgálataik alapján a SZTE szakemberei valószínűsítik azt is, hogy a jelenlegi protokollhoz képest a biológiailag aktív polimer gyöngyöket tartalmazó patron gyakoribb - 24 helyett 12 óránkénti - cseréje növelheti a kezelés hatékonyságát. Úgy vélik, így lerövidülhet a lélegeztetési idő és az intenzív osztályos tartózkodás időtartama, valamint jelentősen nőhetnek a túlélési esélyek.


ÉRTÉKELD A MUNKÁNKAT EGY LÁJKKAL, ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS! KÖSZÖNJÜK!