Északnyugat-Szibériában a Kara-tegerbe benyúló Jamal-félszigeten tundráján 2016 augusztusában meghalt egy 12 éves fiú, és legalább húsz embert kezeltek kórházban lépfene (anthrax)fertőzésmiatt. Úgy gondolják, hogy egy több mint 75 évvel ezelőtt elpusztult és megfagyott rénszarvas lépfenével fertőzött tetemét kiolvasztotta egy hőhullám. A nedvek belekerültek a vízbe és a talajba, ami elég volt több mint kétezer rénszarvas megfertőződéséhez. Amikor az emberek kapcsolatba kerültek a beteg állatokkal, a kór őket is elérte - írja a BBC.

Az olvadozó szibériai tundra. Ősi gyilkos mikrobák éledhetnek fel. Fotó: 123rf

A sarkköri hőmérséklet gyorsan emelkedik, körülbelül háromszor gyorsabban, mint a világ többi részén. Eddig normálisan a permafrosztnak csak a felső félmétere olvadt meg nyaranta, de a klímaváltozás miatt ennél sokkal vastagabb rétegek kerülnek a fagypont feletti tartományba. A fagyott permafroszt tökéletes hely ahhoz, hogy a baktériumok hosszú ideig (akár egymillió évig is) életben maradjanak, mert sötét van és hideg, továbbá nincs oxigén. Ez azt jelenti, hogy a jég olvadása potenciálisan megnyithatja Pandora betegségekkel teli szelencéjét.

A régi temetők is riogatnak

Nem csak a lépfene veszélyeztet. A tudósok felfedezték például az 1918-as spanyol nátha influenzavírusából származó RNS töredékeit az alaszkai tundra tömegsírjaiban eltemetve. A himlő és a bubópestis is valószínűleg ott nyugszik a sarkvidék jeges földjében. Egy 2011-es tanulmányban Borisz Revics és Marina Podolnaja azt írta: "A permafroszt olvadásának következményeként a 18. és 19. század halálos fertőzései visszajöhetnek, különösen az olyan temetők közelében, ahol ezeknek a fertőzéseknek az áldozatait hantolták el." Például az 1890-es években nagy feketehimlő-járvány volt Szibériában. Volt olyan város, amelyik a népességének 40 százalékát vesztette el. A tetemeket a Kolima folyó partján, a permafrost felső rétege alatt temették el. De 120 évvel később a Kolima árvízei elkezdték erodálni a partokat, a fagyott talaj olvadása pedig felgyorsította ezt az eróziós folyamatot.


Egy 2005-ös kísérlet során a NASA tudósai sikeresen újjáélesztettek egy befagyott alaszkai tóból származó 32 ezer éves baktériumokat. A mikrobák (Carnobacterium pleistocenium) a pleisztocén időszak óta voltak fagyott állapotban, amikor még a gyapjas mamutok rótták a földeket. Miután a jég megolvadt, a baktériumok látszólag zavartalanul folytatták az életüket. Két évvel később a tudósoknak sikerült újjáéleszteniük egy 8 millió éves baktériumot, amelyet az Antarktisz jegében találtak a Beacon és Mullins völgyében lévő gleccser felszínén. Ugyanebben a vizsgálatban több mint 100 ezer éves baktériumokat is életre keltettek. De nem csak baktériumok, hanem vírusok és más mikroszkopikus szervezetek is hosszú időszakokat vészelhetnek át a jégbe fagyva. Közülük az óriásvírusok a leggyakoribbak, amelyek olyan nagyok, hogy hagyományos mikroszkópokkal is láthatók. A Pithovirus sibericum és a Mollivirus sibericum például ilyenek, de szerencsére csak egysejtű amőbákat fertőznek meg. Azonban előkerülhetnek más vírusok is, amelyek valóban megfertőzhetik az embereket az újjáéledésük után.

Barlangok mélye

De nem csak a tundrán leselkedik a veszély. A NASA tudósai 2017. februárjában bejelentették, hogy egy mexikói bányában 10-50 ezer éves mikrobákat találtak kristályokba zárva. A baktériumokat a Kristályok Barlangjában fedezték fel, ahol számos tejfehér szelénkristály alakult ki több százezer év alatt. A baktériumok a kristályok kis, folyadékkal teli üregében húzták meg magukat, de miután onnan kinyerték őket, újjáéledtek és elkezdtek szaporodni. A mikrobák genetikailag egyedülállóak és új fajokhoz tartozhatnak, de erről nincs hivatalos információ. Még ezeknél is régebbi baktériumokat találták az Új-Mexico-i Lechuguilla-barlangban, 1000 méter mélyen. Ezek a mikrobák már több mint 4 millió éve nem voltak a felszínen. A barlang soha nem jut napfényhez, és annyira izolált, hogy körülbelül 10 ezer évet vesz igénybe, hogy a víz a felszínről a barlangba jusson.

A Yale Egyetem Erdészeti és Környezettudományi Karának irányításával zajlott az a globális vizsgálat, amely azt kutatta, hogy a felmelegedés mekkora mennyiségű szenet old ki a talajból, és ez a légkörbe jutva mennyire gyorsítja fel a klímaváltozást. Magyarok is részt vettek a tudományos programban. Részletek!

Ennek ellenére a baktériumok valamilyen módon ellenállóvá váltak 18 féle antibiotikummal szemben, beleértve a fertőzések elleni küzdelemben "végső megoldásnak" tekintett gyógyszereket is. A 2016 decemberében közzétett tanulmányban a kutatók megállapították, hogy a vizsgált baktérium (Paenibacillus sp. LC231) az antibiotikumok 70 százalékának ellenállt, és sokat képes volt teljesen hatástalanítani. A baktériumok a barlangban négymillió évig tökéletesen elkülönültek, nem érintkeztek az emberekkel vagy az emberi fertőzések kezelésére használt antibiotikumokkal. Ez azt jelenti, hogy az antibiotikum rezisztenciának más módon kellett létrejönnie. Például más mikrobákkal folytatott harc eredményeként.

A tudósok ennek ellenére azt momdják, egyelőre felesleges túlzottan aggódni. Ehelyett inkább az éghajlatváltozásból származó, megalapozottabb fenyegetésekre kell összpontosítanunk. Mivel a Föld felmelegíti az északi régiót, ez a terület is fogékonyabb lesz a "déli" betegségek kitöréseire, azaz megjelenhet a malária, a kolera vagy a dengue-láz. Ugyanakkor az is igaz, hogy nem szabad figyelmen kívül hagynunk a kockázatokat, csak azért, mert nem tudjuk számszerűsíteni őket.


ÉRTÉKELD A MUNKÁNKAT EGY LÁJKKAL, ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS! KÖSZÖNJÜK!