A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) frissen közölt táblázatai ugyan valószínűleg nem fedik teljesen a valódi munkaerő-piaci helyzetet, azért így is világos képet rajzolnak a koronavírus következményeiről. 2020 februárjához képest ugyanis 120 ezer emberrel nőtt a potenciális munkaerő-tartalék. Ez a kategória nemcsak a hivatalosan álláskeresőként regisztráltakat foglalja magában, hanem az inaktív, illetve alulfoglalkoztatott személyeket is - vagyis mindenkit, akit a köznyelvben munkanélküliként szoktunk emlegetni.


Egész Európában nőtt a munkanélküliség

Nemcsak minket sújt a munkaerőpiaci válság, Európa más országaiban is nő a munkanélküliek száma. Hogy pontosan mennyivel, azt korábbi cikkünkben taglaltuk.

A hivatalos munkanélküliek száma ehhez képest mindössze 20 ezerrel ugrott meg (167 ezerről 187 ezerre). Ebből valószínűsíthető, hogy a járvány miatt elbocsátott dolgozók jelentős részét az inaktív, munkát nem keresők közé sorolták. Az a kategória a KSH táblázata szerint 106 ezerről 202 ezerre nőtt két hónap alatt.


A munkanélküliségen kívül a távmunka arányával is foglalkozott a KSH. Adataik szerint 2020. áprilisában az aktív keresők 16,7 százaléka dolgozott otthonából, ami több mint tízszerese a tavaly áprilisi számnak.


ÉRTÉKELD A MUNKÁNKAT EGY LÁJKKAL, ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS! KÖSZÖNJÜK!