Vízimentés - nem az, amit a filmekben látunk

Hazánk a vízi balesetek terén sajnos előkelő helyet foglal el az európai statisztikákban. A lakosság elsősegély-ismerete a bajba jutottak esélyeit tovább csökkenti. Kevesen tudják, hogy a filmekben látott vízimentési jelenetek többsége veszélyes. Részletek itt.

Évente több százan halnak meg a nyílt tengeren repülőgép- és hajóbalesetek következtében. A vízimentőknek kevés az idejük: annak valószínűsége, hogy egy személyt élve találjanak meg a vízben, hat óra után jelentősen csökken. Az árapály és a változó időjárás mellett az instabil parti áramlatok is megnehezítik a mentőakciókat. Az ETH tudósa, George Haller vezette nemzetközi kutatócsoport olyan algoritmust fejlesztett ki, amely képes megjósolni, merre sodródnak az emberek és a tárgyak.

Annak valószínűsége, hogy egy személyt élve találjanak meg a vízben, hat óra után jelentősen csökken.

Fotó: Getty Images

Precízebb lehet a mentőegység útvonalának tervezése

A mai mentőakciók során tengerdinamikai és időjárás-előrejelzési modellek segítségével állapítják meg a sodródó objektum által megtett utat, ezek a becslések azonban a gyorsan változó part menti vizekben gyakran pontatlanok. Matematikai számítások segítségével a kutatók felfedezték, hogy a tenger felszínén lebegő tárgyak bizonyos görbületű vonalakon gyűlnek össze. Ezek szabad szemmel nem láthatók, a tengerfelszín áramlási adataiból alkotott új algoritmussal azonban meghatározhatók, és a mentőegységek útvonalának gyorsabb és precízebb tervezését teszik lehetővé.


Az Egyesült Államok keleti partvidékének északi részén, Martha's Vineyard közelében a parti őrséggel együttműködve tesztelték az algoritmust és megfigyelték, hogyan gyűlnek össze a kihelyezett bóják és tesztbábuk az előre kiszámított vonalak mentén. A módszer például az olajfoltok elterjedésének kiszámításában is segítséget nyújthat - közölte az ETH.


ÉRTÉKELD A MUNKÁNKAT EGY LÁJKKAL, ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS! KÖSZÖNJÜK!