Mi az a verejtékmirigy-gyulladás?

A gennyes verejtékmirigy-gyulladás (hidradenitisz szuppuratíva) főképp a hónalj és a lágyék területét érintő krónikus gyulladásos bőrbetegség. Ugyan a tünetek elsősorban a bőrön jelentkeznek, a betegség egy egész szervezetet érintő gyulladásos kórkép, amelynek hátterében a szervezet védekezőrendszerének hibás működése áll.
Mik ezek az apró, pattanásszerű göbök rajtam?

Mitől alakul ki a verejtékmirigy-gyulladás?

Pontos kiváltó oka nem ismert, de a kutatási eredmények szerint a szőrtüszők elzáródása, valamint a hónaljban és a lágyéktájon megtalálható apokrin verejtékmirigyek gyulladása váltja ki. Tünetei is rendszerint azokon a testtájakon jelentkeznek, ahol a verejtékmirigyek e speciális típusa megtalálható. Okozhat még panaszokat azokon a testtájakon is, ahol az összefekvő bőrfelületek egymáshoz dörzsölődnek, például az emlők alatt, a farpofák között és a combok belső oldalán.

Stigmatizál, elszigetel a betegség

Andrea 16 éve küzd a stigmatizáló és rendkívül kellemetlen bőrbetegséggel, munkahelyén naponta háromszor kellett átöltöznie, legnehezebben a nyári időszakot viselte. Portálunknak elmesélte, hogyan nézett szembe a betegséggel, és küzdötte le szégyenérzetét a kollégáival szemben.

Tünetei sokféle módon jelentkezhetnek, enyhébb esetben a gyulladt területen apró, pattanásszerű göbök jelennek meg, de súlyosabb állapotban tályogok is kialakulhatnak, amelyekből kellemetlen szagú váladék ürülhet. Mivel a kialakuló bőrelváltozások afájdalommellett sok egyéb kellemetlenséget is okozhatnak, a betegség rendszerint komoly életminőség-romlást eredményez. A legtöbb bőrproblémához hasonlóan ez a tünetegyüttes is stigmatizál, a beteg sokszor szégyelli az állapotát és kerüli az emberek társaságát.
A verejtékmirigy-gyulladás bármely életkorban kialakulhat, leggyakrabban azonban húszas éveik elején járó fiataloknál jelentkezik. Gyakorisága a kor előrehaladtával csökken, 50-55 éves kor felett már jellemzően nincs új érintettje. A probléma nőknél gyakoribb, mint férfiaknál, aminek oka vélhetően a hormonhatásban keresendő. Világszerte átlagosan a lakosság 0,1 százalékát érinti, de előfordulása régiónként komoly eltéréseket mutat. Hazánkban a betegség előfordulását valamivel 0,1 százalék alattira becsülik, pontos adatot azonban nehéz közölni, a betegek jelentős hányada kényelmetlennek érzi, hogy tüneteivel orvoshoz forduljon.

A legtöbb betegséghez hasonlóan ebben az esetben is rendkívül fontos a korai felismerés és kezelés, a verejtékmirigy-gyulladás ugyanis . A tudomány jelenlegi állása szerint nem gyógyítható, de gyógyszeres terápiával és sebészeti megoldásokkal kezelhető. Súlyosabb esetben az érintett bőrfelületet teljes egészében eltávolítják, de léteznek ehhez hasonló, szövetkímélő, illetve lézeres és egyéb sebészi megoldások is.
Bővebb leírást a Betegségek A-Z Hidradenitisz szuppuratíva szócikkében olvashat.

ÉRTÉKELD A MUNKÁNKAT EGY LÁJKKAL, ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS! KÖSZÖNJÜK!