Sokkoló fotó készült grönlandi szánhúzó kutyákról: a képen hat husky látható, amelyek jég helyett olvadékvízen haladnak át a Grönland északnyugati részén lévő Qaanaaq város közelében. A meghökkentő felvételen úgy tűnik, mintha az állatok a vízen járnának.
Túl gyorsan olvad a jég
"Megpróbáltam dokumentálni azt a problematikus helyzetet, amely munkánk során adódott és amelyet személyesen is szürreálisnak tartok" - mondta Olsen, a Dán Meteorológiai Intézet kutatója. A kép június 13-án készült, amikor a kutatómisszió tagjai áthaladtak az Inglefield-öblön. A gyorsan olvadó jég veszélyes szituációt jelentett a klimatológusok számára, akik az időjárás-megfigyelő állomás műszereit hozták vissza a területről. A vékony vízréteg egy mintegy 1,2 méter mélyre nyúló jégréteg felett alakult ki.
Az utóbbi években tapasztalt szélsőséges időjárás mögött az emberi tevékenység és a természetes klímafolyamatok együttes hatása áll. Éghajlattörténésszel próbáltuk megfejteni, hogy milyen időre számíthatunk a Kárpát-medencében úgy 30-40 év múlva. A részleteket itt olvashatja el!
"A szokatlan meleg és az, hogy nagyon kevés repedés volt a jégen, ahhoz vezetett, hogy a gyorsan felhalmozódott olvadékvíz nem tudott levezetődni a szilárd jégről, így a felszínén rekedt" - jegyezte meg Olsen kollégája, Rasmus Tonboe. Grönlandon egyébként rekordközeli az olvadás mértéke. Azon a napon, amelyen Olsen is elkészítette a felvételét, több mint 2 gigatonna jeget veszített az ország.
Az olvadás ijesztő következményei
Ahogy korábban már a HáziPatika.com is megírta, a nagy mértékű olvadás miatt akár 2 métert is emelkedhet a tengerszint a század végéig. "2100-ra a jégtáblák olvadása valószínűleg 7-178 centiméterrel járul hozzá a vízszintemelkedéshez, ám ha hozzáadjuk a gleccsereket és a jégsapkákat, valamint a víz térfogatának növekedését a melegedés hatására, akkor jóval két méter fölött járunk" - mondta Jonathan Bamber, a Bristoli Egyetem kutatója, a tanulmány vezető szerzője.
Egy másik tanulmány pedig azt jósolja, hogy eltűnik a világörökségi helyszíneken lévő gleccserek jelentős része - szintén a század végéig. Ez jelentősen befolyásolná az ivóvízforrások hozzáférhetőségét, a tengerszint emelkedését és az időjárás alakulását is.
