Kint sincs kolbászból a kerítés - dörgölik azok orra alá, akik külföldi munkavégzésen gondolkoznak. Ha ott sem jobb, akkor miért dolgoznak sokan mégis idegen országban? Egy neve elhallgatását kérő sürgősségis orvossal beszélgettünk arról, hogy miért döntött a külföldi karrierépítés mellett, könnyebb-e kint, és van-e olyan, ami itthon mégiscsak jobb.

HáziPatika.com: Mikor merült fel önben először, hogy irány külföld?

2008-ban még rezidens orvosként dolgoztam az egyik nagy fővárosi sürgősségi centrumban. Akkoriban elterjedt volt az ottani orvosok körében az RMO-zás (Resident Medical Officer, azaz kórházi, ügyeletes, általános orvos - a szerk.), ami tulajdonképpen azt jelentette, hogy bentlakásos orvosi feladatokat kellett ellátni egy magánkórházban. Egy hétre kimentek, jó pénzt kerestek, majd három hétig itthon voltak. Irigykedve néztem, hogy helytállnak egy másik országban, és anyagilag sem járnak rosszul. Mindeközben nekem itthon négy állásom volt, mégis a szüleimre kellett támaszkodnom.

HáziPatika.com: Ez adta meg a végső lökést?

A feleségemet a terhesség során fellépő szövődmény miatt csak külföldön tudták ellátni. Kimentünk Angliába, és szembesültem azzal, hogy egész jól megértjük egymást angolul a kezelőorvosunkkal. Néhány hónap múlva már kint voltam munkavállalóként.

A sürgősségi ellátás hibái

A sürgősségi ellátásban történt hibák közvetlenül ugyan humán eredetűek, mögöttük mégis rendszerszintű, az egész egészségügyet érintő szervezeti problémák állnak. Kattintson a részletekért!

HáziPatika.com: Nehéz volt kijutni?

Nem szerettem volna a kollégáim által járt utat választani. Felvettem a kapcsolatot interneten egy angol munkaközvetítővel, ők segítettek a regisztrációban, illetve az első munkák kiközvetítésével. Nem volt könnyű elfogadni a kinti hierarchiát. (A Senior House Officerek, itthon a rezidensképzésben résztvevőknek feleltethetők meg, efölött vannak a Middle Grade-ek, akik kezdő szakorvosoknak felelnek meg, majd pedig a Consultant-ek, azaz a szakorvosok.) Noha itthon szakorvos voltam, kint elölről kezdtem, hét évembe került, mire consultant-szintre jutottam. Nem zavart, az volt a legfontosabb, hogy megálljam a helyem.

HáziPatika.com: Már másodjára használja ezt a kifejezést. Hogyan lehet nem helyt állni odakint?

Angliában mindenki pontosan szabályozott menetrend szerint dolgozik. Ha nem követed, akkor pillanatok alatt elásod magad. Mindenre rövidítéseket használnak, és olyan természetességgel, mintha ez nyilvánvaló lenne mindenki számára. És nyilvánvaló is, ha ebben a közegben képződtél. De ha nem, akkor csak pislogsz, mert egy szót sem értesz abból, amit mondanak neked, pedig feltehetően olyan feladatot kellene ellátnod, amit korábban már nagyon sokszor elvégeztél.

HáziPatika.com: Mi a legszembeötlőbb különbség az ottani és a hazai sürgősségi osztályok között?

A hajtás, nagyságrendekkel nagyobb a terheltség, mint itthon, pedig egy vidéki kórház (egy százezres kisvárosban) sürgősségi osztályán dolgozom. Naponta 200 fölött volt a betegszám, míg itthon a legdurvább napomon is csak 130 körül alakult. Kint a sürgősségi orvos mindenféle beteget ellát, míg itthon külön csapat van a gyermekekre és a traumákra. Egy éjszakai műszakban csak azért tudtunk leülni 20 percre, mert jogszabályi kötelezettség 4 óránként 20 perces pihenőt tartani.

HáziPatika.com: Mivel magyarázható a magasabb betegszám?

Szinte mindenki a sürgősségi osztályra megy. Nagyobb városokban van alternatív lehetőség (walk-in center, azaz kisebb eseteket ellátó, kórházi egység - a szerk.), de sok helyen ezt a sürgősségi ellátás alá vonva oldják meg. Sőt, még a háziorvosokat is próbálják beintegrálni a sürgősségi osztályokba. A sürgősségin egy stramernek hívott szakdolgozó segít a beteg megfelelő helyre irányításában. De az alap háziorvosi ellátás is teljesen más. Szinte kizárólag csak előre egyeztetett időpontra lehet menni, és sokkal inkább szól a betegek folyamatos gondozásáról, mint az akut ellátásról. A gyógyszerek felírása is online rendszerben működik már, ha elfogy, automatikusan kapja a beteg a receptet.

Az angol sürgősségi osztályokon is nagy a terhelés. Fotó: 123rf

HáziPatika.com: Jól hangzik, de mi van akkor, ha vizsgálatra lenne szükség, mondjuk egy gyógyszer miatt?

Ez az online rendszer követi, hogy mikor kell kontrollra menni. Amikor eljön az ideje, a rendszer leállítja a gyógyszer automatikus felírását, és csak akkor engedi tovább, ha megvolt a kontrollvizsgálat. Ráadásul ez össze van kötve a patikák online rendszerével, ahol például olyan szolgáltatás is elérhető, hogy a beteg kiporciózva kaphassa meg a gyógyszerét.

HáziPatika.com: Eszközök, felszereltség terén is vannak különbségek?

Angliában a sürgősségi osztály a kórház szíve, innen indul minden, erre épül az egész rendszer. A CT például mindenhol közvetlenül ott van a sürgősségi mellett, könnyen elérhető. Vagy például a legkisebb sürgősségiken is van saját, modern, nagy felbontású ultrahang-készülék. Itthon ez nem mondható el, pedig diagnosztikában nagyon sokat tud segíteni. De említhetjük az intraosszeális tűt is, amely kint mindenhol elérhető, itthon viszont nem gyakori az ilyen eszköz. Ez akkor lehet életmentő, ha intravénás gyógyszereket kell adni egy sokkos betegnek, de nincsenek megpungálható vénái. Ilyenkor egy kézi fúróval befúrunk a csontvelőbe, és azon keresztül adunk gyógyszereket.

HáziPatika.com: Képzettség tekintetében is vannak eltérések?

Úgy tapasztaltam, hogy kint magasabbak az elvárások. Évente részt kell venni egy úgynevezett számonkérésen (appraisal), ahol meghatározzuk, hogy a következő egy évben hova szeretnénk eljutni, milyen képzéseken szeretnénk részt venni, milyen további tudást szeretnénk elsajátítani. Természetesen be kell számolnunk az előző évi vállalásunkról is, mit sikerült teljesítenünk, és mit nem. Ez utóbbiról pedig számot kell adni, hogy miért nem történt meg. Ötévente, ha megfeleltünk ezeken a számonkéréseken, megkapjuk a revalidációt - amennyiben ez elmarad, csak felügyelet mellett dolgozhatunk.


HáziPatika.com: A kollegialitással mi a helyzet?

Odakint sokkal támogatóbbak egymással a kollégák. Ha segítséget kérek, akkor a másik orvos tudja, hogy megtettem minden tőlem telhetőt a betegért, de egy ponton elakadtam. Itthon egy hasonló helyzetben azt nézik, mit hibázhattam, hogy le akarom passzolni a beteget. Jó példa erre, ha egy betegnél nem egyértelmű, hogy a kórképe sebészeti, vagy belgyógyászati jellegű. Itthon az alacsonyabb szinten lévő orvos órákat eltölthet azzal, hogy a két szakorvos között ingázik, és átadja, mit mondott az egyik, mit a másik. Angliában egy hasonló helyzetben egyszerűen megkérem őket, hogy beszéljék meg egymással.

HáziPatika.com: Hol könnyebb orvosként?

Egyértelműen kint. A fizetések mellett a kiadások is magasabbak, mégsem jellemző, hogy megborítaná a családi költségvetést egy nem várt költekezés. Van biztonsági tartalékunk, de ha mégis szükség lenne extra bevételre, be tudok vállalni plusz órákat - és ez a kiszámíthatóság nagyon megnyugtató.


ÉRTÉKELD A MUNKÁNKAT EGY LÁJKKAL, ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS! KÖSZÖNJÜK!