Dr. Jekyll és Mr. Hyde irodalmi példáját nyilván sokan ismerik. A regény derék tudósa egy ördögi szer hatására esténként átváltozik, s testében ilyenkor egy idegen, gátlástalan lélek indul elkövetni gaztetteit. Az orvostudomány - ha más formában is -, de ehhez hasonló, valós eseteket vizsgál a többszörös személyiség megnyilvánulásaiban.
Az egy testben egymást váltó személyiségek kérdése a pszichológiában messzebbre mutathat a jelenlegi teóriáknál, főképp, ha elfogadjuk azokat a döbbenetes megfigyeléseket is, ahol egy élő ember személyisége igazoltan egy halottéra cserélődik fel. Ezekben az esetekben már feltétlenül figyelembe kell vennünk a parapszichológia megközelítéseit is.
A többszörös személyiség megfigyelt jelenségének egyik ismert példája Jonah-é, akit 27 éves színes bőrű fiatalemberként, órákra, napokra kiterjedő súlyos emlékezetkiesésekkel szállítottak be a pszichiátriára. Az orvosok megdöbbenésére Jonah-nál négy olyannyira különböző személyiség váltotta egymást, akik a többiekről szinte mit sem tudva, mintha négy erősen különböző embert testesítettek volna meg.
A személyiségek karaktere a különböző pszichológiai és testi válaszreakciókat vizsgáló kísérletekben is különbözött, ilyen változásokat a többszörös személyiséget játszó profi színészekkel végzett ellenőrző kísérletekben nem tudtak kimutatni. A jelenség tehát úgy festett, hogy Jonah-ban valóban négy független tudat létezik.
A pszichológusok feltételezései szerint az új személyiségek mindig egy-egy lelki megrázkódtatás után bukkantak fel, Jonah-nak ugyanis nehéz gyermekkora volt. Eredeti, vagy másképpen elsődleges személyiségének visszahúzódó félénksége azonban nem tette lehetővé, hogy az erőszakos és szexuális jellegű zaklatásokat feldolgozza. A folyamatosan érkező új személyiségek - noha létezésükről nem tud - ebben nyújtottak‑nyújtanak neki segítséget.
Sammy, - aki Jonah-nál nagyobb emlékezettel rendelkezik - egyfajta tanácsadó és hivatalos közvetítő szerepet tölt be, ő Jonah hat éves korában jelent meg először egy családi összecsapás alkalmával. King Young a harmadik személyiség Jonah szexuális zavaraira született egyfajta válaszként, ezt a területet azóta is ő képviseli legintenzívebben négyük közül, a többiekről szinte mit sem tudva. A negyedik személyiség Usoffa Abdullah igazi harcosként jelent meg Jonah gyerekkorában, védelmezői szerepet vállalva az egyébként félénk, sokat zaklatott néger kisfiú felett.
Noha Sammy-nek elég jó átlátása van a személyiségek között, egy időben Jonah testében mindig csak egyikőjük figyelhető meg, az átváltást pedig a médiumi jelenségekhez hasonlóan a testtartás, a hang és a gesztusok észlelhető változásai is kísérik. Ami ennél is meglepőbb, Jonah különböző személyiségeihez más-más vérnyomás, sőt más-más agyi elektromos tevékenység tartozik.
A pszichológia a többszörös személyiség jelenségét a tudat disszociációs képességével próbálja magyarázni, vagyis azzal, hogy a tudatban emlékek, emlékcsoportok képesek leválasztódni, melyekből idővel saját személyiségek alakulnak ki. Természetesen ez a felfogás a tudatot, az agyfiziológiai folyamatok eredményének tekinti, és ebben a felfogásban nemigen vezetnek messzebbre az utak.
A parapszichológiában viszont vannak olyan tudományos elméletek, amelyek már egyértelműen a tudat és az agy kölcsönhatási viszonyát hangsúlyozzák, kiemelve azt, hogy a tudat nem lokális, hanem az általunk ismert téridő rendszeren kívüli jelenség. Ezek a megközelítések a fizikai világ eseményeit és tárgyi manifesztációit a tudatok által meghatározott, esetleg generált illúzióként írják le.
Azt, hogy a tudat nemcsak a véletlenfolyamatok, de a nyugvó anyagi rendszerek valószínűségi állapotát is drasztikusan befolyásolni képes, mindenesetre ennek a hipotézisnek a megerősítéseként tekinthetjük. Ebben a felfogásban saját testünk és biológiai folyamatai is a tudat által meghatározott környezetként foghatók fel. Ezek a tudatmodellek miután a tudatműködést nem az agyi folyamatok eredményeként tekintik, logikailag is elképzelhetővé teszik a tudat testtől független továbbélését, illetve számtalan más eddig csak misztikusan értelmezhető állítást.
A személyiség tehát, mint tudati struktúra csupán megnyilvánulási eszközként is használhatja a testet, és bár az érzékszervekhez kötött észlelés azzal nyilván szoros és meghatározó kölcsönhatást jelent számára, mégsem feltétlenül kötődik ahhoz. Ez a parapszichológiai feltételezés különösen akkor tűnik magyarázónak, ha a többszörös személyiségen kívül a paranormális jelenségnek számító teljes személyiségváltást is vizsgáljuk. Ennek egyik legkülönösebb és legelgondolkodtatóbb példájáról az írás következő részében olvashatunk, amelyben a szerző Farczády Írisz különös esetével ismerteti meg az olvasókat.
Paulinyi Tamás író, pszi-kutató, www.szintezis.info.hu
