A szilikózis egyike a klasszikus foglalkozási betegségeknek, amit jól mutat, hogy egykor a német nyelvterületen kőpor betegségnek, angolul pedig bányász tüdővésznek, köszörűs asztmának vagy fazekas sorvadásnak is neveztek.

Jó tudni

Olvasson még több Betegségek A-Z szócikket a Tüdő- és légúti megbetegedések alkategóriából!

A szilícium-dioxid közönséges, a természetben is előforduló kristály, a homok fő alkotórésze. Parányi részecskéi a legkisebb légutakon is áthaladnak, és bejutnak a léghólyagokba. A szilikózist tehát a szilikátpor tartós belégzése okozza, ami a tüdő egyre kiterjedtebb elhegesedéséhez vezet.

A heges területek kezdetben csak kis kerek csomókként jelennek meg. Ez a betegség egyszerű gócos fázisa - ilyenkor a gócok nagysága 1-10 mm között van.

A gócok azonban idővel nagyobb, súlyos esetben a tüdő nagy területeit lefedő csomókká állhatnak össze. Ahol a hegesedés kialakult, az oxigén nem juthat be a vérbe, a tüdő elveszíti rugalmasságát, s légzési nehézség és rossz oxigénellátás alakulhat ki.

A szilikózist nem lehet gyógyítani, a betegség romlását azonban fékezni lehet ha a beteg távol tartja magát a szilikátportól


Bár a szilikózis évek alatt, lassan alakul ki, létezik akkut formája is, ami akkor alakul ki, ha rövid idő alatt nagy mennyiségű szilikátpor kerül a tüdőbe. A szilikózis megelőzéséről bővebben olvashat a Betegségek A-Z a Szilikózis tünetei és kezelése című szócikkünkből, amit a Tüdő- és légúti megbetegedések alkategóriában találnak meg.

❤ ÉRTÉKELD A MUNKÁNKAT EGY LÁJKKAL, ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS! KÖSZÖNJÜK!