Gyakran elégedetlenek vagyunk a minket körülvevő világgal, vagy akár személyes környezetünkkel. Ahhoz, hogy megelégedettségi szintünk változzon, a legjobb út saját magunk pozitív tulajdonságainak fejlesztése. Hiszen egyfajta élő mágnesként funkcionálunk- ha belül változunk, környezetünk és körülményeink is erre rezonálnak majd.
" Egyetlen dolgunk, hogy jobb emberré váljunk, mint tegnap voltunk"
1. Önazonosság
Az önazonos viselkedés a hiteles önismereten alapszik. Lényege, hogy az ember azt mondja, amit valóban gondol, és kijelentéséi alapján cselekszik.
Valódi lényéből és természetéből eredően viselkedik, és vállalja önmagát esetleges hibáival és erényeivel együtt. Ugyanakkor vállalja, hogy személyisége nem mindenkivel lesz kompatibilis, és
elfogadja a másságából fakadó kritikát. Megérti, hogy bármit tesz is, nem felelhet meg mindenkinek, de minden esetben saját kijelentéseinek és önvalójának megfelelően cselekszik.
2. Felelősségteljesség
Felelősséget vállal cselekedeteiért és azok esetleges következményeiért, illetve azokért a személyekért, akiket belső körébe beengedett.
Tudja és figyelembe veszi, hogy cselekedetei másokra is kihatnak, és nem csupán személyes érdekeit veszi figyelembe döntéseinél. Amit- akit feladatként felvállal, azt lelkiismeretesen, legjobb
tudásához mérten kezeli, elvégzi.
3. Könyörület
Bár sokan azonosítják ezt a fogalmat a megbocsájtással, valójában egész mást jelent.
A könyörületesség más személyek helytelen magatartásával vagy viselt hibáival szembeni elnézést és kíméletes bánásmódot jelent.
Néha azzal szembesülünk, hogy számunkra elfogadhatatlan módon viselkedik velünk szemben egy értékrendünktől teljesen eltérő szintet képviselő személy, aki abszolút más kulturális, erkölcsi vagy
intellektuális síkon mozog.
Legyünk elnézőek a másságukkal kapcsolatosan, és igyekezzünk megérteni, hogy nem feltétlenül rosszindulat áll a háttérben. Aki gyengébb, vagy halmozottabban hátrányos helyzetű, azzal szemben
sose éljünk vissza esetleges felsőbbrendűségünkkel.
4. Megbocsájtás
Ha valaki fájdalmat okozott nekünk, akár tudatosan vagy tudattalanul tette ezt, próbáljuk megfejteni, hogy mi magunk miként adtunk alapot a bekövetkezett történéseknek. Nagy eséllyel a mi
fellépésünk is közrejátszott abban, hogy egy kapcsolat- esemény mély sebet ejtett bennünk.
Úgy, ahogy saját magunknak is megbocsájtunk lényünkből fakadó viselkedésünkért, a másik fél személyes fejlettségi szintjét és alaptermészetét is figyelembe kell vennünk egy konfliktus
elemzésénél.
Vegyük tudomásul, hogy a harag hordozása már csak minket mérgez, és a tanulságokat levonva engedjük el a dühöt.
5. Lelkesítés
Ha másokat pozitív gondolatokkal, szavakkal és ötletekkel inspirálunk, élni segítünk.
A szellemi- lelki segítségnyújtás kiemelt fontossággal bír, hiszen sokan olyan zárt külső- belső világban, nehéz élethelyzetben vannak, hogy egyedül képtelenek megoldani a gondjaikat. A
pozitív, lelkesítő és erőt adó mentális energiák valóságos lelki táplálékot biztosítanak a rászoruló személyeknek, a segítségnyújtás mind az adó, mind a befogadó fél rezgésszintjét emeli.
6. Tudatosság
A tudatosság nem más, mint az elménk fölötti kontrollra, irányításra való ráébredés. Tulajdonképpen egy folyamatosan jelenlévő, éber állapotot jelent, amelyben ösztönös késztetéseinken túl a
szív és ész egyensúlyára törekszünk, tapasztalataink alapján. Figyeljük a körülöttünk zajló eseményeket, és igyekszünk harmonikus állapotokat teremteni.
Nem tesszük meg azokat a dolgokat, amelyek bizonyítottan kárt okoznak nekünk, és törekszünk oly módon cselekedni, ami testileg- lelkileg javunkra válik.
7. Fegyelmezettség
Bár hasonló a tudatosság fogalmához, valójában egy komolyabb erőfeszítésről van szó.
Valamennyien tisztában vagyunk gyenge pontjainkkal, leküzdhetetlennek tűnő szenvedélyeinkkel. A fegyelmezettség tulajdonképpen a rendkívül erős önfegyelmezést jelenti olyan helyzetekben is,
ahol úgy érezzük, szívünkre vagy ösztöneinkre kéne hallgatnunk.
Azt a képességet takarja, mikor emberfeletti erővel küzdünk saját gyengeségeinkkel, gyarlóságainkkal szemben.
