Nemrégiben újabb "szenzációs" szüléstörténet bukkant fel a neten: egy 72 éves indiai asszony állítólag egészséges fiúnak adott életet. A hasonló esetek - amikor nagymamakorú nők vállalkoznak anyaságra - mindig nagy érdeklődést keltenek, és mai napig megosztják a közvéleményt. Tény, hogy az idősebb korban szülő nők többet kockáztatnak. Kérdés, hogy kinél mikor jön el az a pont, ahol már érdemes elgondolkodni: megéri-e a gyereket vállalni.
Senkit nem szeretnénk lebeszélni a negyven feletti szülésről. Vannak, akik évekig hiába próbálkoznak, és - amíg reális esélyt látnak a babára - nem adják fel a küzdelmet, míg mások azért várnak 40 éves korukig, hogy megteremtsék az ideális anyagi feltételeket, esetleg beteljesítsék karriercéljukat. Egy dolgot azonban az általunk megkérdezett szülész-nőgyógyász genetikusok szerint mindenképp érdemes szem előtt tartani: 40 év felett már tudatosan kell készülni a terhességre, belekalkulálva az esetlegesen felmerülő nehézségeket és kockázatokat.
Tévhit: "A kor nem számít, ha valaki gyereket szeretne."
Noha az orvostudomány ma már csodákra képes, a gyerekvállalásnak is megvannak az időbeli határai. "Az életkor csak egy szám, ha születésnapokról beszélünk, de amikor eljön a babavállalás ideje, akkor igenis számításba kell venni" - kezdi dr. Fülöp Viktor szülész-nőgyógyász, klinikai genetikus szakorvos. Megnyugtatásul hozzáteszi: a legtöbb egészséges nő 35, de még 40 éves kor felett is egészséges gyermeket szül. Azzal viszont számolni kell, hogy 40 év felett nem mindenkinek sikerül teherbe esnie. "Amíg egy egészséges 30 éves párnak minden hónapban húsz százalék esélye van az áhított baba megfogantatására, addig az anya 40 éves korára ez az esély kevesebb mint 5 százalékra csökken, 45 évesen pedig már a nők 87 százaléka terméketlen" - idézi egy szakmai kutatás adatait Fülöp.
Nincs ideális időpont, inkább csak ideális állapot - fogalmaz Nagy Erika párkapcsolati szakértő. Mint mondja, a gyerekvállalás rendkívül nagy felelősséggel jár, ám első lépésként önmagunkért kell tudnunk felelősséget vállalni. A tetteinkért, érzelmeinkért, párkapcsolatunkért, és ha mindezeket már jól működtetjük, beléptünk a "felnőtt zónába". És hogy mi jellemzi a babára kész kapcsolatot? Az egyéni alapokon túl egy jó párkapcsolat motorja az azonos értékrend, a megfelelő kommunikáció, konfliktuskezelés és nem utolsósorban az egymás iránti tisztelet és elköteleződés. A részletekért kattintson!
Dr. Mosonyi Péter szülész-nőgyógyász genetikus szerint is sokat számít a kor. "A nők szervezete 40 év felett már nem biztos, hogy olyan flottul reagál a terhességre, mint mondjuk a húszas éveik közepén. Sokkal több szövődmény fordulhat elő, és ami egyáltalán nem elhanyagolható szempont: a petesejtek éppen annyi idősek, mint a nő" - magyarázza. A lánygyermekek adott petesejtszámmal születnek, a nemi érés során nem termelődnek újabbak, ezért mindenki a meglévő készletben bízhat.
Az érett korú petesejteknél - 40 év felett - exponenciálisan növekszik a kromoszómák számbeli rendellenességének lehetősége. Az életkor előrehaladtával ráadásul fokozódik a szervezetet érő megterhelés: a testsúlyváltozást, a szívre, keringésre, ízületekre nehezedő nyomást nem biztos, hogy úgy viseli egy 40 év feletti nő, mint egy huszonéves. "Nyilván nem szabad általánosítani: aki tudatosan készül a terhességre, vagyis ideális a testsúlya, felfüggeszti a káros szenvedélyeit, egészségesen táplálkozik és él, annál csak minimálisan nagyobb a rizikó, mint mondjuk egy fiatal terhesnél" - hangsúlyozza dr. Mosonyi Péter.
Tévhit: "Amíg van petesejt, simán teherbe lehet esni, nem kell aggódni."
A nők lényegesen több petesejttel születnek, mint amennyi amenstruációkezdetétől a menopauzáig megérik, vagyis ha nem lép fel valakinél korai petefészek kimerülés, petesejtjei száma miatt nem kell aggódnia. "A petesejtek viszont mindig a nő életkorának megfelelő minőségűek. Emellett az is bejön a képbe, hogy 40 év felett nem feltétlenül stabil a menstruációs ciklus - a sárgatesthormon termelés nem mindig működik kifogástalanul -, ami megakadályozhatja a megtermékenyülést. Ha mégis sikerül, kérdés, hogy a petesejt be tud-e ágyazódni, és ha beágyazódik, jól fog-e fejlődni" - világít rá a lehetséges nehézségekre dr. Mosonyi Péter.
Ezt a gondolatsort folytatva dr. Fülöp Viktor hozzáteszi: 40 éves kor felett sajnos a megfogant terhességek egy része nem marad életben, sok esetben koraterhességi elhalás, vetélés történik. A KSH 2009-es adatait említi: ezek szerint egy 30 éves nőnél 87 százalék az esélye arra, hogy a fogamzás szüléssel végződik. Harminchat éves korban ez már csak 80 százalék, 41 éves korban pedig mindössze 60 százalék. Ennél is rosszabb a helyzet 42 éves kor felett, amikor teherbeesés után statisztikailag nagyobb a vetélés esélye, mint az élve születésé. Mindezek fényében elmondható: egyáltalán nem igaz, hogy 40 év felett ugyanolyan könnyen teherbe lehet esni, és egészséges gyermeket lehet szülni, mint huszonévesen.
Mi az igazság a 40 feletti szülésről?
Tévhit: "A késői terhesség kondícióban tartja a nő szervezetét", az anya egészségének is jót tesz a késői babavárás."
Dr. Mosonyi Péter nem ért egyet a felvetéssel. Mint mondja, a terhesség önmagában nem garantálja a jó kondíciót. Nem ritka, hogy a tudatos kismamák felkészítik szervezetüket a feladatra, és alapvetően jó kondícióban futnak neki a terhességnek, esetleg ha már van gyerekük, a velük való törődés folyamatosan mozgásban tartja őket. "Azoknál a kismamáknál, akik 40 éves koruk körül másodszor vagy harmadszor szülnek, gyakran látom, hogy a vége felé már szeretnének túl lenni rajta, mert fáradtak" - mesél tapasztalatairól dr. Mosonyi, hozzátéve: nem egyedi eset, ha az a kismama, aki a húszas éveiben jól viselte a terhességet, 40 év felett már egyáltalán nem. "Ez sem jelenti azt, hogy ebben a korban már nem szabad terhességet vállalni, de arról sem beszélhetünk, hogy ez valamiféle jótékony edzés lenne" - teszi hozzá.
Hiába az alapvetően jó kondíció és az odafigyelés, vannak olyan tényezők, amelyek az életkor előrehaladtával már nem kiköszöbölhetők. "Az anyai életkor számos terhesség indukálta betegség kockázatát növeli. Terhességi cukorbetegség például a 35 év alatti nők egy százalékánál jelentkezik, míg 35-40 év között már a kismamák közel 3 százalékánál, 40 év fölött pedig a terhességek 4-6 százalékát érinti" - hívja fel a figyelmet egy lehetséges problémára dr. Fülöp Viktor. Ráadásul 40 felett az anyai és magzati kockázatok növelik a császármetszések és indított szülések arányát. "A jelenlegi statisztikák szerint egy 40 éves anyának harmadannyi esélye van spontán szülésre, mint egy 24 évesnek" - magyarázza dr. Fülöp Viktor. Császármetszés után pedig a regenerálódás is nehezebb.
Tévhit: "Az idősebb korban születő gyermekek okosabbak, jobb tanulók, egészségesebbek, mint a fiatalabb anyák gyermekei."
Dr. Mosonyi Péter szerint ennek az állításnak nincs tudományos alapja. Mint mondja, az eltérés oka elsősorban társadalmi, és nem genetikai okokból adódhat: leginkább a szociális háttér különbözőségeivel magyarázható. "Tény, hogy a jó családi körülmények közé érkező, tudatosan várt és nevelt gyermek, aki megfelelő odafigyelést kap, hosszú távon jobb eredményeket érhet el, mint aki mindebben nem részesül" - hangsúlyozza dr. Mosonyi. Ennek viszont nincs köze az életkorhoz. "Egy fiatal anya ugyanúgy nevelheti tudatosan, sok odafigyeléssel a gyerekeit, mint egy 40 éves" - teszi hozzá.
Dr. Fülöp Viktor is hasonlóan vélekedik. Elmondása szerint számos kutatás igazolta, hogy az OECD országokban a későn született, spontán fogant testvérek tanulmányaik során jobban teljesítettek, de mint mondja, ennek nagyrészt szociális-gazdasági okai vannak: ők már kedvezőbb élethelyzetbe, fejlettebb környezetbe születnek. "Könnyű elképzelni, mekkora a különbség, ha valaki 1976-ban 20 évesen szült, vagy ha 1996-ban 40 évesen" - teszi hozzá dr. Fülöp.
Tévhit: "Negyven felett kockázatos szülni."
Ez a megállapítás általánosságban igaz, de mint dr. Mosonyi Péter mondja, a tudatosság sokat segíthet az ettől az életkortól jelentkező rizikók mérséklésében. Ennek ellenére tény, hogy a petesejtek öregedése miatt 40 éves kor körül már jelentősen emelkedik a kromoszómaszámbeli rendellenességek aránya. "Előfordul, hogy mikroszkóp alatt tökéletesnek tűnik egy petesejt, de amikor kromoszómaállománya keveredik a hímivarsejtével, a kromoszómák nem egyenletesen jutnak át az utódsejtekbe: az egyik sejtcsoportban többlet lesz, esetleg hiány, vagy letörik egy darab a kromoszómaállományból, és máshova kerül át" - magyarázza a számbeli rendellenességek kialakulásának okát a szakember.
A testi kromoszómáknál jelentkező rendellenességek közül leggyakoribb a Down-kór - amikor a 21-es kromoszómából 2 helyett 3 van -, az Edwards-szindróma - ami a 18-as kromoszómát érinti -, és a Patau-szindróma, ahol a 13-as kromoszómából jelentik meg plusz egy. Utóbbi két kór annyira súlyos, élettel összeegyeztethetetlen állapotot okoz, hogy legtöbb esetben a magzat már méhen belül elhal.
Miben segíthet a szülési kalkulátor? Pontosan szeretné tudni, gyermeke mikor fog megszületni? Adja meg az utolsó menstruációja időpontját, kattintson!
"Különösen szembetűnő aDown-szindrómaelőfordulásának anyai életkorral való összefüggése. Harmincöt éves korban 224 szülésre jut egy Down-szindrómás baba, míg 40 éves korban 1:85-höz a fogantatáskori esély erre a betegségre" - ismerteti dr. Fülöp Viktor. Mint mondja, Magyarországon a fogantatás pillanatában betöltött 37 év feletti életkor választóvonal, ettől tekintenek egy várandósságot csupán az anyai életkor miatt genetikai megbetegedésre magas rizikójúnak. "Annak érdekében, hogy ez a magas kockázat érthető legyen, és ne stresszként vagy bélyegként viseljék az anyák, érdemes genetikai tanácsadáson részt venniük a várandósság első harmadában. Ilyenkor felmérjük a család genetikai terheltségét, ismertetjük a személyre szabott kockázati faktorokat, a saját erőből elérhető magzati szűrő és diagnosztikus vizsgálatokat, taglaljuk ezek előnyeit, lehetséges kockázatait" - magyarázza dr. Fülöp.
A szakemberek leszögezik: számos olyan genetikai probléma létezik, amelyeknek semmi köze az életkorhoz, és bárkinél véletlenszerűen előfordulhatnak. A fent említett genetikai rendellenességek sem kizárólag a 40 felett szülő nőknél fordulnak elő, nem is törvényszerűek, csak náluk nagyobb arányban jelennek meg.
Tévhit: "A férfiaknak könnyű, 70-80 éves korukban is gond nélkül nemzhetnek gyereket."
A szakemberek szerint a felvetés ebben a formában nem teljesen igaz. Természetesen előfordulhat, hogy egy 80 éves férfinak egészséges gyermeke születik, de ahogy a petesejtek, úgy a férfiak nemi érésétől folyamatosan termelődő spermiumok minősége is romlik az életkor előrehaladtával. "Emellett csökken a spermium mennyisége, és egyre több olyan hímivarsejt kerül be az átadásra váró "csomagba", ami nem sokat ér" - magyarázza dr. Mosonyi Péter. Az életkor előrehaladtával a spermiumok minőségbeli problémái miatt elmaradhat a megtermékenyülés, más esetben korai vetélést okozhatnak.
Dr. Fülöp Viktor szerint éppen ezért gyermektervezéskor nem szabad figyelmen kívül hagyni az apa életkorát sem. "Mivel a spermiumok folyamatosan termelődnek, az idősebb apáknál (45 év felett) más jellegű kockázatokkal is számolni kell. Kimutathatók például bizonyos összefüggések az apai életkor és néhány újonnan keletkezett, domináns öröklődésű kromoszómabetegség között, illetve az is bizonyított, hogy azautizmusspektrum előfordulása náluk gyakoribbá válik" - magyarázza a szakember. Összegzésül elmondható: nem csak az anya életkora döntő. Mindkét szülő életkorából adódóan lehetnek olyan rendellenességek, amelyek hátrányosan befolyásolják a magzat fejlődési lehetőségeit.
