Mára egyértelműen bebizonyosodott, hogy az életmód jelentős hatással bír bizonyos betegségek megelőzésében, sőt gyógyításában. Dr. Babai László, a Magyar Életmód Orvostani Társaság elnöke a legfontosabb összefüggéseket vette számba.
Kétely nincs - összefüggés van!
Az életmód orvoslás a bizonyítékokon alapuló orvostudomány egyik legfiatalabb ága. A legelső, az életmód gyógyító hatását vizsgáló klinikai tanulmányok az 1980-as évek végén indultak, és - mára már nyilvánvalóan - pozitív eredményeket hoztak.
A 2000-es évek első évtizedére olyan meggyőzővé váltak, hogy immár számos elismert szakmai szervezet kijelentette: az életmód tényezőknek - mint a dohányzás elhagyása, a mozgás, táplálkozás, mentális egészség - gyógyszerekkel összemérhető gyógyító hatása van számos, életmóddal összefüggő betegségben.
Számos elterjedt betegségre vonatkozóan konkrét kutatások is zajlottak, amelyek eredményeire dr. Babai László, a Magyar Életmód Orvostani Társaság elnöke hívta fel a figyelmet.
Az életmód hatása 5, nem fertőző betegségre
Az életmód váltás közelebb visz a betegségek leküzdéséhez
2. típusú cukorbetegség
Az American Diabetes Association idén adta közre azt az állásfoglalást, mely szerint a terápiájának két életmódbeli pillére kell, hogy legyen. Az egyik a dietetikus által személyre szabottan összeállított táplálkozás terápia, amely csökkenti az A1C szintet. (Az úgynevezett glikált hemoglobin, vagy A1c (HbA1c) mérése megbízható módon jelzi az elmúlt 2-3 hónap vércukorszint-értékeit.)
A másik pillér a fizikai aktivitás. Ennek az előirányzott szintje legalább 150 perc, közepesen intenzív testmozgás, legalább heti 3 alkalomra beosztva. Már 8 heti mozgás után mérhetően csökken az A1C érték a esetében.
Ehhez kapcsolódik a Magyar Diabetes Társaság 2017-es állásfoglalása, amely így fogalmaz: "A diabetes kezelésének három alappillére a megfelelő étrend, a napi rendszerességű fizikai aktivitás és az ezekhez adaptált gyógyszeres kezelés, ideértve az inzulinadást is. Az étrendi és a fizikai aktivitásra vonatkozó előírások együttese az ún. életmódkezelés."
Magasvérnyomás betegség
Az életmódváltásnak olyan hatása lehet a , mint a gyógyszeres kezelésnek - tette közzé a European Society of Hypertension / European Society of Cardiology 2013-ban. Az American Heart Association ugyanebben az évben konkrét adatokat is közreadott.
A normál testsúly visszaállítása elhízás esetén 5-20 Hgmm vérnyomásérték csökkenést eredményezhet leadott 10 kilogrammonként. A hosszútávon követett (amely zöldségekre, gyümölcsökre, alacsony zsírtartalmú tejtermékekre, fehér húsokra és gabonákra épül) 8-10 Hgmm csökkenéshez vezethet.
Az aerob jellegű mozgás (akár a gyors gyaloglás), ha a hét legtöbb napján legalább 30 percig végezzük, 4-9 Hgmm-rel csökkenti az értékeket. A só- és az alkoholfogyasztás csökkentése is vérnyomáscsökkentő hatású.
Szív- és érrendszeri betegségek
A szív- és érrendszeri betegségekről tudni érdemes, hogy jobbára egy hosszú folyamat eredményeként jönnek létre. Így például a koleszterinek egyik fajtája, az LDL-koleszterin az artériákban lerakódva érelmeszesedést okoz, ami később stroke-ot vagy szívinfarktust eredményezhet.
Tehát alapvető jelentőségű a koleszterinszint csökkentése. Éppen ezért hangsúlyozta a DASH-étrend elemeire épülő diéta és a fizikai aktivitás jelentőségét a European Society of Cardiology 2016-os közleményében. Az így kialakított életmód nem csak az LDL -koleszterin szintjét csökkenti, de a "jó" koleszterin, a HDL szintjét is növeli.
Idén az American College of Endocrinology is megtette ajánlását az ügyben. A társaság a fitness terápiát legalább 30 perces közepes intenzitású mozgásban jelölte meg, a hét 4-6 napján, amely során alkalmanként legalább 200 Kcal-t használunk fel. 2010-ban hasonló magyar irányelvek születtek, amelyek ugyanakkor hangsúlyozták a magas koleszterinszint étrendi kezelésében a telített zsírsavbevitel csökkentését.
Elhízás
Azoknál az , akiknek nincs endokrin betegségük, akik egyszerűen az egészségtelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód miatt híztak el, már találkozhatunk másodlagos. Ezen kívül nagy arányban alakul ki náluk a megzavart cukoranyagcsere, ami a tünetmentes ugyan, de a 2. típusú cukorbetegség előszobáját jelenti.
A hasra és mellkasra terjedő "alma típusú" elhízás inkább magas vérnyomásra, infarktusra, agyvérzésre, magas vérzsírszintre hajlamosít, a combokra terjedő, "körte típusú" elhízás pedig inkább vezethet.
A Lancet szaklap hozta le a Cambridge Egyetem tavalyi kutatását, mely szerint azoknál a betegeknél, akiknél a BMI-je meghaladta a normál szintet, és túlsúlyosnak minősültek, 11 %-kal nőtt a korai halál bekövetkezésének rizikója.
A 30-35 közötti BMI értékű emberek az elhízottság első kategóriájába tartoznak, és az ő esetükben az idő előtti halál bekövetkezésének valószínűsége 45 %-kal nőtt, míg azoknak az esetében, akiknek a BMI-je 40 fölött volt, ez a kockázat csaknem megháromszorozódott.
Egyes rosszindulatú daganatok
Kutatások igazolják, hogy az elhízott páciensek közt nagy számban fordulnak elő előrehaladott stádiumú és agresszív formájú (PTC) szenvedő betegek. A túlsúlyos és az elhízott nők jóval nagyobb eséllyel számíthatnak a mellrák kiújulására, mint a normál súlyúak - derül ki a egy New York-i kutatásából.
A szakértők úgy vélik, a felesleges testzsír olyan hormonális változásokat és gyulladást vált ki, amely elősegíti a daganat kiújulását és terjedését. A Cancer Prevention Research című szaklap tanulmánya szerint a nyugati emberek étrendje növeli a halálozási esélyét is. A szerzők nyugati étrend alatt a vörös húsokban, zsíros tejtermékekben és finomított gabonákban gazdag étkezés értették.
A vastagbélrák megelőzése érdekében is érdemes az étrendet átgondolni: a vörös és a feldolgozott húsok ugyanis rizikónövelő tényezők, míg a gyümölcsök, a zöldségek, a teljes kiőrlésű
gabonafélék védőfaktorként működnek. A legújabb kutatások szerint a rendszeres fizikai aktivitás viszont akár 50 százalékkal is csökkentheti a daganat kialakulásának esélyét!
Forrás: Magyar Életmód Orvostani Társaság
