Hetven várat épít fel kertjében Alekszi Zoltán, aki gyermekkori álmát valósítja meg a már most Guinness-rekordernek számító Várpark létrehozásával.
A Fejér megyei Dinnyés az elmúlt években a várbarátok Mekkája lett, miután 2013-ban megnyitott a Várpark, ahol a történelmi Magyarország elfeledett várait építette fel méretarányos makettek formájában a park tulajdonosa és megálmodója, Alekszi Zoltán.
"Vármentő parkot akartam csinálni Magyarország elfeledett, romos, halálra ítélt várainak" - mondja Zoltán, aki gyerekkori álmát valósította meg a Várpark létrehozásával. Az Egri csillagok olvasása közben fertőződött meg, Gárdonyi könyvéből nem Gergely és Éva története érdekelte, hanem csak a teknős alaprajzú vár.
Jelenleg 32 vár várja a látogatókat (Fotó: NLCafé)
Hetven várat álmodott a kertbe
A Dinnyés főutcáján található makettparkban jelenleg 32 vár áll, Zoltán további 38-at tervez felépíteni. Igaz, jövő őszig vissza kell fognia magát, tavalyi combnyaktörése miatt ugyanis kemény fizikai munkát nem végezhet, de azt azért megengedték neki az orvosai, hogy palánkvárat építsen, fából. Ha pedig újra elkezdhet dolgozni kővel is, Jászberény és a Duna mellett fekvő Szentkirály várával folytatódik majd a munka.
A maketteket a történelmi Magyarországot stilizáló sétány veszi körül, a várakat pedig Zoltán igyekezett eredeti tájolással, földrajzilag legalább megyeszinten pontosan elhelyezni a térképen. (Ez alól egyedül István király fehérvári vára kivétel, aminek csak Szolnok megyében jutott hely.) A sétányt emlékoszlopok övezik, melyek mindegyike egy-egy magyar királynak, kormányzónak, fejedelemnek állít emléket.
Combnyaktörése után Zoltán csak palánkvárat építhetett (Fotó: NLCafé)
Osztálykirándulások kedvence
Zoltán a várakat saját kertjében építette fel, és úgy gondolta, hogy évente talán pár száz embert érdekel majd sajátságos hobbija, de végül nem így lett. A dinnyési Várpark ma már osztálykirándulások kedvelt célpontja, ottjártunkkor épp a budapesti Hugonnai Vilma Általános Iskola ötödikesei védték meg a sárkánytól az egyik várat. Vonattal érkeztek a fővárosból, hiszen a park a dinnyési vasútállomástól csak pár perc sétára van. Osztályfőnökük elmondta, hogy osztálykiránduláson vannak, és a gyerekek nagyon élvezik a látogatást. A számos játékos program mellett a diákoknak rendhagyó történelemórákat is tartanak a parkban, de megnézhetnek egy középkori kovácsműhelyt is működés közben.
Rendhagyó történelemórát tart Alekszi Zoltán, a Várpark megálmodója (Fotó: NLCafé)
Bár Zoltán örül az egyre nagyobb látogatottságnak, a gyerekek sokszor nem bírnak parancsolni a kezüknek. Reggelente rendszeresen vissza kell építeni a gyilokjárókat, felállítani a létrákat, és orvosolni a kisebb-nagyobb sérüléseket, amiket a "gyerekek ostroma" okoz, pedig legalább három tábla figyelmeztet arra, hogy nem szabad a makettekhez nyúlni.
Épp a várkaput támadó sárkányt teszik ártalmatlanná az osztálykiránduló diákok (Fotó: NLCafé)
Amikor nem iskolások, akkor a Velencei-tó körül kirándulók, várbarátok keresik fel a parkot, amely számos rendezvényt is szervez a miniatűr várak közé. Népszerűek az esti programok is, amikor a 32, belülről kivilágított vár között lehet sétálni.
Guinness-rekord
Zoltán az eredeti alaprajzok követése mellett törekszik arra is, hogy a várakat ugyanolyan anyagokból építse fel, mint a régiek. "Ami téglából van, az tégla volt, ami kőből van, az kőből épült. Az illúziót úgy is próbálom megteremteni, hogy a köveket egyenként, kézzel, ecsettel színre festem."
Az eredetiségre való törekvés tette lehetővé azt is, hogy a Várpark Guinness-rekorderré válhasson. Bár hosszú folyamat volt, idén januárban végül megkapták a hivatalos elismerést, így a dinnyési A világ egyetlen anyaghűen megépített vármakettparkja. A következő cél a hungarikum cím megszerzése.
István vára, középen Géza fejedelem templomával (Fotó: NLCafé)
Siklósi Gyula régészprofesszor az AWS frontembere, Siklósi Őrs édesapja volt. Az együttes azzal a számmal jutott ki az Eurovízióra, amit Őrs édesapja halála után írt - avatott be Zoltán.
A dinnyési Várpark kedvelői közé tartozott Siklósi Gyula régészprofesszor is, aki 1974-től egészen tavaly februárban bekövetkezett haláláig kutatta a középkori Székesfehérvárt és vele együtt István király várát is.
Zoltán azt is elárulta, hogy a régészek általában nem szeretik a várvisszaépítéseket, a rekonstrukciókat, mert nem tudhatjuk, hogy pontosan hogy néztek ki ezek a várak. "Viszont amikor Siklósi professzor először Dinnyésen járt, azt mondta: Zolikám, gratulálok! Lefordítottad a tudósok nyelvét a hétköznapi ember számára. Megjelenik a vár tömege, jellege, alakja. Ennél többet igazából nagyon nehéz csinálni." Sőt Siklósi professzor István várának építéséből is kivette a részét.
