Havasi Katalin nem spirituális gurunak készült. Két évtizeden át dolgozott HR-vezetőként, tárgyalókban és tréningeken töltötte a napjait. A racionalitás, a teljesítmény és a mérhető eredmények világa sokáig természetes közege volt. Mégis, ahogy fogalmaz, egy idő után egyre több kérdés maradt megválaszolatlanul.
Találkozás a spiritualitással
"Húsz évet dolgoztam nagyvállalatoknál" - kezdi Katalin. - "A HR területén számos pszichológiai alapú tréningen vettem részt, amelyek elindítottak a mélyebb önismeret útján."
Ezek a képzések sok mindent megmagyaráztak, de közben újabb kérdéseket is felvetettek benne. Egyre inkább megerősödött benne az érzés, hogy az emberi működés nem egyetlen, abszolút igazság mentén érthető meg.
Ahogy a szakmai önismereti munka mellé a magánéletében is megjelent az önfejlesztés, egy közösségen keresztül találkozott a spiritualitással is. "Ott értettem meg, hogy nem csak azok az utak léteznek, amelyeket a nagy vallások kijelölnek" - mondja.
Lelkünk útja hipnózis
Édesanyja halála után került a családjukba Michael Newton Lelkünk útja című könyvének első kötete. A gyász időszaka nyitotta meg benne azt a belső teret, ahol ezek a kérdések már nem elméletiek voltak.
"Eleinte csak olvasóként, rajongóként merültem el benne" - meséli. - "Két évvel később viszont már tudatosan kezdtem érdeklődni a hipnózis és a tudatalattit elérő módszerek iránt."
A belső út külső formát is kapott: 2012-ben elvégezte egy kanadai intézet hipnoterápiás képzését, és regisztrált hipnoterapeutává vált. 2013. januárjában elindította főállású hipnoterapeuta praxisát, néhány évvel később oktatójává is vált a módszernek egy neves amerikai szakmai szervezet (American Counsil of Hypnotist Examiners) keretein belül. Végül 2025-ben elérkezett ahhoz a ponthoz, hogy a Michael Newton által kidolgozott módszert is elsajátítsa.
"Régóta fel voltam iratkozva a Newton Intézet hírleveleire, de tavaly állt össze minden úgy, hogy beadjam a jelentkezésem" - teszi hozzá.
Vissza az időben - de meddig?
Michael Newton doktori címmel rendelkező hipnoterapeuta volt, aki a hetvenes években klasszikus regressziós hipnózissal dolgozott. A módszer lényege az volt, hogy a jelenbeli problémákból visszavezette a klienseket azokhoz a tudatalatti döntésekhez és élményekhez, amelyek még mindig hatással voltak rájuk.
"A cél nem az, hogy eltöröljük ezeket az emlékeket, hanem hogy átírjuk őket" - magyarázza Katalin. - "Befejezzük a befejezetlen történeteket."
Egy alkalommal azonban egy páciens egészen szokatlan élményről számolt be: nem egy múltbeli életbe, hanem a két élet közötti állapotba jutott. Később egyre több kliens mesélt ugyanerről a "világról". Newton ezt a helyet a Lelkek birodalmának nevezte el.
"Ő maga alapvetően szkeptikus volt" - teszi hozzá Katalin. - "De amikor a századik kliens is ugyanazokat a részleteket írta le, már nem tudott kételkedni."
Innen indult el az a kutatás, amely több ezer dokumentált eset alapján rajzolta fel az életek közötti lét tapasztalatát. Majd ezeket a beszámolókat összegezte a Lelkünk útja könyvekben Newton.
"Ez nem vallás" - hangsúlyozza. - "Hanem egy hatalmas kutatási anyag."
Érthető módon nagy érdeklődés övezte a könyvek megjelenését. Létrejött a védjegyzett módszert kizárólagos joggal képviselő Newton Intézet, Michael elindította a képzéseit. Eleinte csak Amerikában, de azóta tréningcsapatai nemzetközi szinten oktatják a Lelkünk útja hipnózist.
Ez az utazás a fényfolyosónál kezdődik…
Na de mit is jelent az "életek közötti létbe való visszavezetés"? Mit él át ilyenkor az ember, a lélek?
" Számos beszámolót olvashattunk, halhattunk már korábban a klinikai halált átélt emberektől a fényfolyosóról, alagútról. A páciensek a hipnózis során innen mennek tovább… - magyarázza Katalin.
A tudatunk, a lényünk, olyan képeken és szimbólumokon keresztül vezet minket, amik érthetőek az adott hipnózist átélő embernek. A 4 óra hosszú ülés során létre jön egy olyan tudatállapot, amikor megnyílunk ennek az élmények a befogadására.
A beszámolók mindegyike ugyanazt írja le: a fényfolyosónál a szellemi vezető vagy egy számára jelentős szerepet betöltő lélek fogadja az érkező lelket, és kíséri végig egy gyógyulási folyamaton, aminek során áttekinti a földön végzett munkáját, és tovább tervezi a következő leszületését, saját személyes fejlődésének folyamatát.
"Találkozik a lélek-családjával. Elmehet egy jelképes "könyvtárba" - ez egy információ-halmaz, korábbi döntéseit tartalmazza, itt megértheti, miért azt a családot, azt a testet, korszakot választotta, megvalósította-e a terveit. Új testet, új országot, új célt választhat" - meséli a lelke birodalmáról Katalin.
Nincs jó vagy rossz lélek, univerzális szeretet van
"Az is nagyon fontos, és világosan kiderül a beszámolókból: ez az áttekintés bűntudatmentes, és megmutatja, hogy végtelen ideje van a fejlődésnek. Az univerzális szeretet minden lélek számára elérhető, nincs jó vagy rossz lélek" - szögezi le Katalin.
Akik átélik ezt a csodálatos utazást, megnyugvással térnek vissza a jelen életükbe. Kapnak egy új életszemléletet, egy békés, szeretetteljes látásmódot, amiben minden nehézség értelmet tud nyerni, mert meglátjuk mögötte azt a tervet, amit lélekként kitűztünk. Megértjük azt is, hogy a halál egy másik világba való hazatérés.
