Több tízezren halnak meg évente Magyarországon ischaemiás szívbetegségek következtében. Részletek itt.
Spanyol kutatók több mint 13 ezer embernél tesztelték a teóriát, az eredmények pedig igencsak beszédesnek bizonyultak. A galíciai Coruna Egyetemi Kórház szakemberei olyan résztvevőket vontak be a kísérletbe, akiknél korábban már koszorúér-betegséget diagnosztizáltak vagy legalább is feltételezték náluk a probléma fennállását. Minden önkéntesnek futópadon kellett sétálnia és futnia, miközben a gép intenzitását fokozatosan emelték mindaddig, amíg a résztvevők teljesen ki nem fulladtak.
Mindeközben az alanyok szívműködését ultrahangos vizsgálattal monitorozták: a diagnosztikai eszköz nem csupán a szerv méretét és alakját mutatta meg mozgás közben, hanem a kamrák és billentyűk működéséről is képet adott. A terheléses vizsgálat során kifejtett energiát az úgynevezett metabolikus ekvivalencia (MET) alapján mérték. Egy MET azt az energiakifejtést vagy oxigénfelhasználást jelenti, amely nyugalmi helyzetben szükséges. A könnyebb aktivitások, mint az állás vagy a lassú séta, három MET-et igényelnek, a tempós séta már három-öt MET-et, míg az olyan megerőltető tevékenységek, mint a futás vagy a labdarúgás, hatnál is többet.
Spanyol kutatók szerint 3-4 emeletnyi lépcsőnek meg sem szabad kottyannia
A számok nem hazudnak
A kutatók abban az esetben tekintették jónak a szervezet funkcionális kapacitását, ha a résztvevők a teszt során képesek voltak elérni a tíz MET-et, mielőtt kifogytak volna a szuszból. Azokat, akik ezt nem tudták teljesíteni, a gyenge kapacitással rendelkező csoportba sorolták. Mindez azok után vált igazán érdekessé, amikor számításba vették, hogy a kutatás öt éve során hányan vesztették életüket. Szív- és érrendszeri okokból vesztette ugyanis életét 1253, rákos megbetegedések miatt 670, valamint egyéb okokból 650 résztvevő.
Így jött ki, hogy minden egyes MET, amit az alanyok elértek a kísérlet során, nagyjából 9 százalékkal kisebb kockázatot jelentett a kardiovaszkuláris és a daganatos, illetve 4 százalékkal az egyéb okok miatt elhalálozás tekintetében. Magyarul mondva minél jobban teljesítettek a teszten, annál kisebb valószínűséggel haltak meg a nyomon követés évei alatt. Egészen pontosan...
- a 10 MET-pont alatt teljesítők körében 3,2, míg a jó kapacitással bíróknál 1,2 százalékos volt a szívbetegségek okozta halálozás aránya;
- a végzetesnek bizonyuló daganatok aránya 1,5 és 0,8 százalékot ért el;
- az egyéb eredetű mortalitási ráta pedig 1,7 és 0,6 százalékot.
Hogyan mérhetjük le magunkat?
A kutatást vezető dr. Jesús Peteiro szerint nem kell feltétlenül szívultrahanggal monitorozni magunkat edzés közben, ha szeretnénk kideríteni, hogy a veszélyeztetett csoportba tartozunk-e. "Ha valaki képes megállás nélkül három emeletet felrohanni a lépcsőn, esetleg ugyanígy gyors sétatempóban megtenni négy emeletet, akkor feltételezhetően jól funkcionál a szíve. Ha viszont nem képes erre, akkor az egy komoly figyelmeztető jel arra, hogy többet kellene mozognia" - mutatott rá a kardiológus szakember.
Mennyi mozgást javasol hetente új ajánlásában az Amerikai Szívtársaság (AHA)? Részletek itt.
Az Európai Kardiológiai Társaság hivatalos ajánlása hetente legalább 150 perc közepes intenzitású vagy 75 perc magas intenzitású aerob mozgást javasol felnőttek számára, illetve a kétfajta aktivitás arányos kombinációját.
Forrás: dailymail.co.uk
