A magyar rendőrségnek (ügyészségnek, bíróságnak és több más állami hatóságoknak is) lényegében korlátlan hozzáférése van az egészségügyi adatokhoz - írja a tisztessegesadatkezeles.hu.
Az egészségügyi és a hozzájuk tartozó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvény erre konkrét felhatalmazást is adott. A 2015. január 1-től érvényben lévő 23. § tételesen felsorolja, hogy mely szervezetek jogosultak adatkérésre. 2015. előtt a 23. §-ban az állt, hogy a felhatalmazott szervek az egészségügyi intézményektől igényelhették az adatokat. Ez annyiban változott meg, hogy 2015 után már az OEP-hez, illetve később az utódszervezetéhez, a NEAK-hoz is fordulhattak.
A magyar rendőrségnek lényegében korlátlan hozzáférése van az egészségügyi adatokhoz
A jogszabályi felhatalmazás alapján hamar rákapott a rendőrség a lehetőségre, hogy egyszerűen egy központi adatállományból lekérheti egy-egy állampolgár mindenféle egészségügyi adatát, fogyasztott gyógyszerét. Az orvosi titoktartás semmivé vált, egy fecni lett. A Büntetőeljárásról szóló törvény nemcsak a társadalombiztosítás adatállományához ad hozzáférést, hanem előre "biankó" felhatalmazást ad minden létező egészségügyi adatbázishoz, ÁNTSZ, regiszterek, iskolaorvos, üzemorvos, EESZT stb. adatokhoz is.
Az oldal szerkesztője közérdekű adatkéréssel fordult az NEAK-hoz, amely biztosította is számára a 2015.ös, 2016-os és 2017-es évre vonatkozó adatokat. Ebből kiderült, hogy a nyomozó hatóságok meglehetős igyekezettel kértek adatokat a NEAK-tól, a korábbi ~4800-as szám előbb 12 000-re, 2017-ben pedig több mint 13 000-re ugrott fel. Ez azt engedi sejtetni, hogy az adatokhoz hozzájutás könnyű, és rutinszerűen kérnek le adatokat.
Az oldal szerkesztője hangsúlyozza, hogy a NEAK-nak az érintettet tájékoztatni kell(ene), arról, hogy róla adatokat szolgáltatott ki a rendőrségnek. Az érintett pedig felléphet a jogai védelmében.
"A betegek nem tudják mihez van joguk" - korábbi cikkünkért kattintson!
