Évente mintegy 11-12 ezer embernél diagnosztizálnak tüdőrákot Magyarországon. Bár az érintettek száma a férfiak körében valamelyest csökkent az ezredforduló óta, eközben viszont évről évre egyre több női beteget fedeznek fel. A számok alapján a 60 és 64 év közöttiek tartoznak a leginkább veszélyeztetett korcsoportba, ugyanakkor már 40 éves kor felett elkezdődik az újonnan diagnosztizált rákbetegek számának meredek emelkedése. Hogy mennyire veszélyes valójában a tüdőrák, jól látható abból, ha mindehhez hozzávesszük a halálozási statisztikákat. Az Európai Unió Statisztikai Hivatalának (Eurostat) legfrissebb adatai szerint 2015-ben mintegy 132 ezer haláleset történt Magyarországon. Ebből 33 ezer esetben valamilyen daganatos betegség állt kiváltó okként a háttérben, közte több mint 8700 betegnél a hörgő vagy a tüdő rosszindulatú elváltozása vált végzetessé.
Természetesen az átfedés nem teljes, de ettől függetlenül is jól érzékelteti a probléma súlyát, hogy míg a 2015-ös év során 12071 betegnél mutattak ki tüdőrákot itthon, addig ugyanebben az esztendőben 8753 fő vesztette életét a kórkép következtében. Magyarország listavezető az Európai Unió tagországai között a tüdőrák okozta halálesetek aránya tekintetében mind az összes daganatos megbetegedésre, mind az összes elhalálozásra vetítve. Előbbi mutatóban 21 százalék az uniós átlag, a magyar lakosság körében mért arány pedig 27 százalék. Eközben a környező országok közül Szlovákia, Szlovénia és Csehország is a mezőny második felében található, de még a második helyen álló Görögország neve mellett is csupán egy 24 százalékos érték szerepel a listán.
Miért olyan veszélyes a tüdőrák?
Mint általában a rosszindulatú daganatokra, úgy a tüdőrákra is igaz, hogy a kezelés sikeressége és ezáltal a gyógyulás esélye nagyban függ attól, hogy milyen stádiumban fedezik fel a problémát. Ez esetben viszont jól érzékelhető fizikai tüneteket főként a már előrehaladott állapotban lévő, rendszerint áttéteket is adó elváltozások okoznak. További nehézséget jelent, hogy a szűrés nem olyan hatékony a tüdőrákkal szemben, mint például emlő-, méhnyak- vagy vastagbélrák esetén, ráadásul 2014 óta már nem jogszabályilag kötelező, hanem csupán ajánlott az évenkénti, társadalombiztosítás által finanszírozott tüdőszűrés a 40 év feletti korosztály számára. Mindemellett az ilyen módon felismert betegeknél szignifikánsan magasabb az esély a gyógyulásra, illetve évente közel félezer esetben még mindig az alapvetően a tuberkulózis (tbc) kimutatására alkalmazott, mellkasröntgenen alapuló szűrésnek köszönhető, hogy korai stádiumban derül fény a daganatos elváltozásra.
A tüdőrák (hörgőrák) alatt a tüdő hámeredetű, rosszindulatú daganatát értik, mert szinte mindig a légzőrendszer hámszöveteiből ered. A férfiak rákos halálozásában az első, a nőknél a második helyet foglalja el. Tünetei és kezelése
A diagnózis felállításakor az esetek körülbelül egyötödében úgynevezett kissejtes tüdőrákot mutatnak ki, amely egy rendkívül agresszív, gyorsan szóródó fajtája a betegségnek. Éppen ezért, mire felfedezik, általában már áttéteket is adott más szervekre vagy a mellhártyára, ami ellehetetleníti a sebészi kezelést. Bár a sugárkezeléssel kiegészített kemoterápiára általában jól reagál, hajlamos azonban a kiújulásra, így az ötéves túlélési arány igen alacsony az ebben a daganattípusban szenvedők körében. Valamelyest jobb a helyzet a nem kissejtes tüdőrákok esetében, amelyek elsődleges kezelésére az úgynevezett TNM (T - tumor mérete, N - a tüdőhöz tartozó nyirokcsomókban lévő áttétek, M - más szervekben kialakult áttétek) osztályozás szerinti IIIA stádiumig végeznek sebészi beavatkozást. Ugyanakkor a korai felfedezés ez esetben is kulcsfontosságú. Összességében a tüdőrákos betegek körülbelül 22 százalékát tudják megoperálni, az ötéves túlélési arány pedig 8-10 százalék körülire tehető Magyarországon, míg az európai átlag 12 százalékra.
A megelőzés módjai
A tüdőrák kialakulásában genetikai tényezők is szerepet játszanak, ugyanakkor kifejezetten hangsúlyos a tüdőbe jutó szennyezőanyagok szerepe. Ezek közül is a dohányfüst okozza a legnagyobb gondot, mi több, a tüdőrákkal diagnosztizált betegek túlnyomó többsége, mintegy 90 százaléka az aktív vagy korábbi dohányosok közül kerül ki. Részben ez is a magyarázata a betegség kedvezőtlen hazai előfordulási adatainak, a magyar lakosság ugyanis a dohányzási szokások terén is Európa élvonalába tartozik. Az Eurostat legutóbbi, 2014-es kimutatása szerint a magyar férfiak 31,6 százaléka és a magyar nők 20,7 százaléka gyújt rá naponta, aminél átlagosan csak a bolgárok és a görögök füstölnek többet. A tüdőrák kialakulásának veszélyére nézve a naponta elszívott cigaretták száma, valamint a kátrány- és nikotintartalom mellett a dohányzással töltött évek is mérvadó szempontot jelentenek, így különösen aggasztó, hogy a rendszeresen dohányzók aránya 32,9 százalék a 15-24 éves fiúk és férfiak, illetve 21,2 százalék az ugyanebbe a korosztályba tartozó lányok és nők körében itthon.
Világosan látszik tehát, hogy a legtöbbet a dohányzás kerülésével tehetjük a veszélyes kórkép megelőzése érdekében, amibe a passzív dohányzás kerülése is éppúgy beletartozik. Emellett rendkívül fontos a tüdőszűrésen való rendszeres, évenkénti részvétel 40 éves kor felett. Sajnos egyes szűrőállomásokon akár már több évtizede használatban lévő, korszerűtlen berendezésekkel végzik a tb-támogatott vizsgálatot, így érdemes lehet megfontolni a magánegészségügyi szolgáltatók ajánlatait annak érdekében, hogy saját költségen ugyan, de megbízhatóbb ellátáshoz juthassunk. A tét nem kicsi, mivel a tüdőrák korai stádiumban való felfedezése hatalmas mértékben javítja a gyógyulási esélyeket.
