A daganatos betegségeket sokszor csak a tünetek miatt ismerik fel, ami a gyógyulási esélyeket igencsak rontja. Pedig a bajt szűrővizsgálatokkal már sokkal korábban fel lehet fedezni, nem véletlen, hogy a méhnyakráknak és az emlődaganatnak külön népegészségügyi szűrővizsgálata is van. Sőt már alakul a vastagbélrák szűrőprogramja is. Ez esetekben kóros sejteltérés, képalkotó vizsgálat, székletvér vagy kolonoszkópia jelzi a bajt, de sokszor már az egyszerű laborvizsgálatok is lehetnek figyelmeztetőek. A kóros eltérések nem feltétlen jeleznek daganatot, de mivel a háttérben ez is meghúzódhat, fontos kideríteni, hogy mi okozza a túlzottan magas, illetve túlzottan alacsony értékeket.
Hány év alatt alakul ki a vastagbélrák?
Az összes daganatos megbetegedésről elmondható, hogy a korai diagnózis életet menthet. Ehhez azonban nem árt tudni, mennyi idő kell ahhoz, hogy a rák kialakuljon. Hány év szükséges a vastagbélrák kifejlődéséhez? Kattintson a válaszért!
Árulkodó hemoglobin
A laboreredmények közül leginkább azok lehetnek beszédesek, amelyek vérszegénységre utalnak. Ennek oka, hogy sok daganat okozhat vérzést - ilyen például a vastagbéldaganat, amely itthon az egyik gyakori halálok. Erre a betegségre sokszor a véres széklet utal, amely azért jelentkezik, mert a tumor vérezni kezd. Emiatt lehet a vastagbélrák korai tünete a vérszegénység is, amely a tumor folyamatos vérzése miatt akár úgy is kialakulhat, hogy az érintett még semmilyen egyéb panaszt nem érez, így nem látja véresnek a székletét sem.
A vérképben vérszegénységre leginkább a hemoglobin alacsony szintje utal: ez a legfontosabb és egyben a leggyakoribb jele ennek a problémának. Az olyan esetekben, amikor felnőtteknél váratlanul, látszólag ok nélkül jelentkezik vérszegénység, mindig felmerül egy esetleges daganat gyanúja. Figyelni kell az alacsony vasszintre is, ugyanis arra utalhat, hogy a vérszegénység miatt kiürültek a vasraktárak. Nőknél az erős menstruáció okozhat vérszegénységet és alacsony szérum vasat, férfiak esetében viszont (alacsony vas, normális hemoglobin esetén is) mindig gondolni kell daganatra, és ez irányban további vizsgálatokat végezni.
A laborvizsgálatoknak nagy szerepe van abban, hogy a daganatos betegségeket időben
felismerjék
Égbe szökő értékek
Nemcsak az alacsony, hanem a magas értékek is utalhatnak daganatra. Például az emelkedett vérsüllyedés jellemzően csak általános gyulladásokat jelez, de szintje sokszor megugrik tumorok esetében is. Alapvetően más problémákra utal a magas fehérvérsejtszám is, ám emelkedett, illetve extrém emelkedett szintje csontvelői, nyirokszervi eredetű daganatokra is felhívhatja a figyelmet. Az alapvetőn gyulladásokat jelző CRP-szint szintén lehet magas pusztán tumorok miatt. Fontos laborérték az LDH is, amelynek emelkedett szintje ugyancsak jelezhet daganatos megbetegedést. Ez az enzim a glükózanyagcserében vesz részt, minden sejtben megtalálható. Legfontosabb forrásai a nagyobb tömegű, nagy glükóz-anyagcseréjű szövetek, így például a máj, a szív- és vázizmok, a vörösvértestek és az idegszövet.
Mivel a glükózanyagcsere szintje a tumorokban is magasabb, az LDH szintje pluszban emelkedhet olyan esetekben, amikor a szervezetben daganatos sejtek vannak jelen. Mivel a tumor mérete összefüggésben van a vérplazmában lévő LDH mennyiségével, sorozatos méréssel a már ismert tumor méretének változása is követhető.
Jeleznek a mirigyek is
A májenzimek (ilyen a GOT, a GPT és a bilirubin) szintje ugyancsak lehet árulkodó. Ezek értéke ugyan több májat érintő betegségnél is emelkedett lehet, de pusztán májtumor is állhat annak hátterében, ha megugrik a szintjük. Ugyanez a helyzet, ha az epeúti enzimek (ilyen a GGT és az AP) szintje emelkedett. Persze emögött az esetek többségében szintén egyéb szervi probléma - a leggyakrabbanepekőés epehólyag-gyulladás - áll, de daganat is okozhatja a kiugró eredményt. Érdemes figyelni az amiláz és a lipáz enzim szintjét is: azok elsősorban hasnyálmirigy-gyulladásnál emelkedettek, de több termelődik belőlük akkor is, ha a szervben tumor van jelen.
Túl az alapokon
Léteznek olyan egy vagy több szervre specifikus laborértékek is - ezek az úgynevezett tumormarkerek -, amelyeknek magas szintje ugyancsak felveti a daganat gyanúját. Ezek értékelése ugyanakkor nem mindig egyszerű, lévén magasabb szintjüket akár gyulladás is okozhatja. Emellett nem minden tumormarker köthető egy konkrét szerv daganatához, így előfordul, hogy a kiinduló szerv beazonosítása nehézkes. Összességében a tumormarkerek - néhány kivételtől eltekintve - nem alkalmasak a klinikailag tünetmentes, egészséges emberek daganatos betegségének szűrésére.
Szintjeik eltérése, változása sokkal inkább informatív az igazolt tumoros betegek kezelésénél, illetve a daganat esetleges progressziójának követésében. Ennek hiányában szintjüket csak akkor érdemes nézetni, ha valakinek olyan tünetei, illetve panaszai vannak, amelyek felvetik valamilyen daganatos megbetegedés gyanúját. Ilyen lehet az is, ha valaki néhány hónapban indokolatlanul 5-10 kilót fogyott, esetleg a szervezetében, testében, testfelszínén olyan csomót vagy képletet tapint, ami gyanús. Ilyenkor az orvossal való konzultáció után egyéb vizsgálatok mellett érdemes lehet a tumormarkerek szintjét is megnézetni.
