A perifériás artériás betegséget nem mindig könnyű diagnosztizálni, éppen ezért fontos felismerni és az orvosnak elsorolni a tüneteket. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa szerint a veszélyeztetett pácienseknek tisztában kell lenniük a gyanús jelekkel.
A zsibbadó kar ezt jelezheti
Karunk több ok miatt zsibbadhat, fájhat. Jellemzően a nyaki gerinc problémái okozzák a kellemetlen tünetet. Kattintson!
Kik a veszélyeztetettek?
Kissé leegyszerűsítve a perifériás artériás betegség (PAD-ról) a periférián, vagyis a szívtől távolabb lévő erek szűkületét jelenti. Leggyakrabban a láb artériáit érinti a betegség, de előfordulhat a gyomorban, a karokban és a fejben is. A koszorúér-betegséghez hasonlóan itt is az érszűkület, az atherosclerosis áll a háttérben. Éppen ezért a PAD szempontjából mindenki veszélyeztetettnek számít, aki az érszűkület tekintetében is az, tehát:
- a magas vérnyomással kezelt betegek, és a magas koleszterinszinttel rendelkezők,
- a dohányosok,
- a cukorbetegek,
- az idősek.
Mivel ez egy meglehetősen nagy csoport, mindenkinek érdemes tisztában lennie azzal, milyen tünetekkel kell kardiológushoz fordulnia. A PAD legjellemzőbb tünete a sétálás vagy lépcsőzés során jelentkező lábfájdalom, fáradtság, vagy zsibbadásérzés, ami a csípőre is kiterjedhet. Ez afájdalomtipikusan pihenés során elmúlik, majd a járáskor ismét jelentkezik. Mivel nem mindig egyértelműek a tünetek, sok érintett más problémának, az öregedés velejárójának tudja be azokat és az orvosoknak sem mindig könnyű beazonosítani a szimptómákat. Holott a korai felismerés igen fontos, hiszen a PAD növeli a koszorúér-betegség, a szívinfarktus, a stroke kockázatát, és kezeletlenül akár üszkösödéshez vagy amputációhoz is vezethet. A jó hír viszont, hogy ez a betegség jól kezelhető a megfelelő életmód kialakításával, rendszeres orvosi kontrollal és szükség esetén gyógyszereléssel.
A zsibbadó végtag komoly betegségeket jelezhet
A perifériás artériás betegség jelei
Az érszűkület leggyakrabban az alsó végtagokat friss vérrel ellátó verőerek, az artériák falában létrejövő meszes lerakódások, majd szűkületek következtében kialakuló betegség, melynek következtében az érintett szövetek oxigénellátása csökken. A lábban kialakuló szűkület okozhatja a már említett fájdalmat, zsibbadást, de olyan külső jelei is lehetnek, mint a nehezen gyógyuló sebek és fekélyek.
Ezen kívül mindenképpen orvoshoz kell fordulni, ha az alábbi jeleket tapasztaljuk:
- Ha a fájdalom már pihenéskor sem múlik el.
- Ha a lábfejen vagy lábujjakon lévő sérülések nem akarnak gyógyulni.
- Ha érzéketlennek érezzük a lábunk bizonyos területeit.
- Ha hőmérséklet-különbséget érzünk a két lábunk közt (az érintett láb hidegebb).
- Ha nem nő a lábkörmünk vagy hullik a szőr a lábunkon.
- Hamerevedési zavarjelentkezik (főként cukorbeteg férfiaknál).
Diabéteszes pácienseknek különösen résen kell lenniük, mert ők könnyen összekeverhetik a PAD tüneteit az úgynevezett neuropátia tüneteivel, hiszen ez utóbbi is főként égő, bizsergő, fájó érzést okoz a lábakban, a csípőben. Ilyen esetben a legfontosabb teendő a kardiológussal, diabetológussal történő konzultáció, hogy az kivizsgálás során fény derülhessen a valódi okra.
A kezelés és az életmód együtt hat
"A PAD viszonylag egyszerűen vizsgálható: meg kell határozni a vérnyomást mindkét alsó és felső végtagon. Ha bebizonyosodik a diagnózis, a rizikófaktorok szigorú kezelése és a gyógyszeres kezelés együtt nagyfokú javulást eredményezhet akár egy közepesen súlyos érszűkületnél is" - mondja dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa.
Szerinte azonban az értágító és véralvadásgátló gyógyszeres terápia önmagában nem elég. "Szinte kizárt egy érbeteg gyógyulása, ha dohányzik, ha nincs be állítva a cukra, a koleszterinje, a vérnyomása, az étrendje, ha nem mozog. A séta feltétlenül része kell, hogy legyen a napi programnak, bár komolyabb sporttevékenység előtt feltétlenül orvosi jóváhagyás szükséges, hiszen érszűkület esetében nagy valószínűséggel a szív is érintett lehet. Ha azonban a páciens - akár az életmód orvoslás segítségével - valóban változtat az életmódján, az orvos pedig rendszeresen ellenőrzi az állapotát, szükség esetén korrigálja a kezelési tervét, az állapotromlás megállítható, a súlyos szövődmények elkerülhetők lehetnek" - mondta el a kardiológus.
