Mi pontosan az allergia?
Az allergia nem más, mint az immunrendszerünk eltúlzott reakciója olyan anyagokra, melyek normális körülmények között semmilyen választ nem váltanának ki a szervezet részéről. Az allergiát kiváltó anyagokat allergéneknek nevezzük. Allergén lehet például a pollen, bizonyos élelmiszerek, állati szőrök, gyógyszerek, vegyszerek, mikroorganizmusok, vagy akár a nehézfémek.
A különféle allergiák más-más tünetekkel is jelentkezhetnek
Az allergia tünetei
A különféle allergiák más-más tünetekkel is jelentkezhetnek. A tünetek ugyanis nagyban függenek attól, hogy az allergiás reakció melyik szervünket érinti.
- Így például a levegőben terjedő allergének (például az atkák vagy pollenek) az orr-garatüreg és a szemünk szaruhártyájának gyulladását okozzák. Ilyen a szénanátha, amelynek tünetei közé tartozik az orrnyálkahártya megvastagodása, az orrváladékozás, tüsszentés és könnyezést.
- De ha az allergén az emésztőrendszerbe kerül, akkor gégeödémát, hasüregi fájdalmat, hányingert, hányást, puffadást, hasmenést okozhat és bőrtünetek is jelentkezhetnek.
- A bőrön jelentkező allergiás reakciók pedig bőrpírrel, duzzadással viszketéssel járnak.
Honnan tudhatjuk meg, hogy mire vagyunk allergiásak?
Az első tünetek jelentkezésekor a legtöbben általában vény nélkül megvásárolható készítményekkel próbálják kezelni magukat - több-kevesebb sikerrel. Az ilyen típusú öngyógyítás legnagyobb hátulütője, hogy hiába szedünk allergiaellenes készítményeket, ha nem vagyunk tisztában azzal, mire is vagyunk allergiásak, akkor elkerülni sem tudjuk a tüneteinket kiváltó anyagokat. Annak érdekében tehát, hogy a kínzó tünetek ne zavarjanak a mindennapi tevékenységünkben és az éjszakai pihenésben sem, érdemes allergiavizsgálatot csináltatnunk, ami alapján aztán személyre szabott kezelésben részesülhetünk.
Ma már többféle eljárás is létezik, de a két legelterjedtebb allergiavizsgálat a bőrteszt (Prick-teszt) és a vérvizsgálat.
Neoallergének
Neoallergéneknek nevezzük azokat az allergiát kiváltó anyagokat, amelyek bizonyos újnak számító élelmiszerek vagy adalékanyagok megjelenése után kerültek be a köztudatban. Magyarán, ha beépül egy új táplálék a táplálkozásunkba, akkor akár új potenciális allergén is válhat belőle. Ilyen neoallergén például az édesburgonya, a guargumi vagy a csillagfürt. Allergiateszt során ma már lehetőség van ezeket az új típusú allergéneket is vizsgálni.
Prick-teszt
A vizsgálat során az alkar bőrére allergéneket cseppentenek, megkarcolják a bőrt és 10-15 perc múlva ellenőrzik, hogy melyik allergén milyen reakciót váltott ki. Ha a bőr vörös és duzzadt lesz, az azt jeleni, hogy érzékenyek lehetünk az adott allergénre. A Prick-teszt hátránya, hogy allergiás időszakban, várandósoknál, szoptatás alatt, ekcémás bőr esetében és bizonyos gyógyszerek szedése mellett nem végezhető el.
Vérvizsgálat
Vérvizsgálat során az allergénekre specifikus ellenanyagok (IgE ) szintjét mérik. Ezek olyan ellenanyagok, melyek az allergénnel kapcsolatba lépnek. Vérvizsgálatot egész évben lehet végezni, ám érdemes inkább akkor, mikor a tünetek jelentkeznek. Ennek az az oka, hogy - mivel ellenanyagokat vizsgálnak - akkor reagál a szervezet leginkább, ha találkozik az allergénnel. A vérvizsgálat nyugodtan alkalmazható várandósoknál és kisgyermekeknél is és antihisztamin tartalmú gyógyszerek mellett is értékelhető eredményt ad. Nem kíván különösebb előkészületet, csupán egy szokásos vérvételre van szükség.
Fontos, hogy az allergiavizsgálatok pozitív lelete nem bizonyítja önmagában az allergiát és negativitása sem jelenti azt, hogy nem allergiás az érintett. A diagnózis felállításához a vizsgálati eredményeket (akár bőrteszt, akár laboratóriumi vizsgálat, vagy mindkettő) a klinikai tünetekkel, kórtörténettel együtt kell értékelni, a diagnózist pedig az allergológus szakorvosnak kell felállítani. Az allergológustól a gyógyszeres kezelés mellett életmód változtatásban és diéta összeállításában is segítséget kapnak a betegek.
