Gyakran nem derül fény az IR-re
Bár manapság egyre több ember és orvos veszi komolyan az inzulinrezisztenciát, sokan nem vizsgáltatják ki magukat, pedig kezeletlenül könnyen 2-es típusú cukorbetegséghez is vezethet. Ennek egyik fő oka, hogy az állapot gyakran olyan tüneteket okoz - ha okoz egyáltalán -, amelyeken igen könnyű átsiklani. Ilyen például a hajhullás, a rossz hangulat, a fáradékonyság, az evés utáni álmosság, a cukoréhség - ezek mind olyan panaszok, amelyekkel egy egészséges ember is sokszor találkozik, ám rendszerint el is múlik. IR esetén viszont mindezt gyakran kiegészíti a túlsúly, a pattanásos, zsíros bőr, a fokozott szőrnövekedés férfiakra jellemző területeken (bajusz, szakáll), a menstruációs zavarok, a meddőség.
Azinzulinrezisztenciainkább a nőket érinti, akiknél túlsúly esetén már fiatal felnőttkorban is megjelenhet ez a probléma. Gyakori az is, hogy az inzulinrezisztenciát a családalapítás időszakában fedezik föl, és pusztán azért derül rá fény, mert a meddőség okát kutatva megmérik a vér inzulinszintjét is. Kialakulásáról és kezeléséről bővebben az alábbi cikkünkben írtunk!
A másik ok, amiért sokaknál nem derül fény az inzulinrezisztenciára, hogy egyedül a vércukor-értékeiket ellenőriztetik, pedig az inzulint is kellene (0, 60, 90 perces vizsgálattal), hiszen megeshet, hogy csak az inzulin szintjében vannak eltérések, a glükóz mennyisége normál tartományon belül mozog.
Alvászavarral is együtt járhat az inzulinrezisztencia
Ahogy már említettük, az IR hétköznapi, ám igen kellemetlen tüneteket is produkálhat. Ilyen az alvászavar is, bár ennek pontos oka még nem tisztázott, ám kutatások szerint gyakrabban fordul elő alvászavar IR és cukorbetegség esetén, mint az egészségeseknél. Maga a probléma megnyilvánulhat például nehéz elalvásban, gyakori ébredésekben, alvási apnoéban, horkolásban, illetve kevesebb, mint 6 óra alvásban.
Az alvászavar mögött inzulinrezisztencia is állhat
Bár a kapcsolat pontos oka még további vizsgálatokat igényel, a kutatók szerint köze lehet a cirkadián ritmus megváltozásához, aminek hatására megnő az étvágyat szabályozó hormonok mennyisége, ami a szénhidrátháztartás zavaraihoz vezethet.
Ráadásul a magas inzulinszinttel rendelkezők gyakran súlyfelesleggel is küzdenek, és számtalan tanulmány bizonyította már a túlsúly és az alvászavarok közti kapcsolatot. A nem kielégítőalvásugyanis fokozza az étvágyat, sőt a túlsúlyosak körében gyakoribb az úgynevezett alvási apnoé is. Ez amellett, hogy horkolással, éjszakai légzéskimaradással jár, másnapi dekoncentráltságot, álmosságot és ingerlékenységet von maga után, aminek következtében az érintett több egészségtelen, magas glikémiás indexű ételt fogyaszt. Ezáltal pedig egy ördögi kör veszi kezdetét az alvászavar-túlsúly-inzulinrezisztencia hármasában - magyarázza dr. Koppány Viktória.
Ismerje fel a problémát és kezeltesse!
Amennyiben valaki alvászavarokkal küzd - pláne, ha mellette súlyfeleslege is van -, érdemes vizsgálatokat végeztetnie inzulinrezisztencia irányában. Ha bebizonyosodik az állapot megléte, akkor életmódváltásra (diétára, mozgásra), valamint indokolt esetben gyógyszeres kezelésre van szükség. Ezáltal a panasz mértéke jelentősen csökken/megszűnik, ám ehhez szigorúan be kell tartani az előírt diétát és mozgásprogramot, továbbá ügyelni kell arra is, hogy időben lefeküdjünk.
Forrás: Budai Endokrinközpont
