A két betegség azonban gyakran együtt jár, és allergiásoknál az sem ritka, hogy idővel asztmás tüneteik is jelentkeznek. Az újonnan fellépő légzési panaszokat ezért mindig vegyük komolyan!
A szénanátha tünetei
"Légúti allergia esetén 'szénanáthás' tünetek jelentkeznek. Ha a beteg valamilyen növény pollenjére allergiás, akkor a virágzás időszakában jelentkeznek a tünetei, majd annak végeztével el is múlnak. Ha állandóan jelenlévő allergénre, például poratkára, állati szőrre vagy gombára allergiás, a tünetek egész évben fennállnak" - magyarázza dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa. A szénanátha tünetei: orrfolyás, orrdugulás, szem-, orr- és torokviszketés és tüsszögés.
Szénanátha: milyen diétával enyhíthető? További információért kattintson!
Allergiából asztma
A légúti allergiások körülbelül 30%-ánál az allergiából idővelasztmaalakul ki, ennek oka, hogy az allergiás gyulladás jelei már nemcsak az orr-nyálkahártyán jelennek meg, hanem az alsóbb légutakban is. Ilyenkor a betegnél a náthaszerű tünetek mellett már megjelenik a köhögés, nehézlégzés is.
Mikor forduljunk orvoshoz?
- ha ki- vagy belégzés során sípoló hangot hallunk, és ez a tünet ismétlődően jelentkezik,
- indokolatlanul elhúzódó fáradtságérzés,
- megfázások után elhúzódóan fennmaradó rohamszerű köhögés / légzési nehezítettség,
- ismétlődően vagy elhúzódóan jelentkező köhögési roham, vagy éjszaka, fekvő helyzetben ránk törő köhögés esetén.
A nehézlégzés, köhögés sok esetben csak terhelésre jelentkezik, sportolás vagy például lépcsőzés közben, sírás vagy nevetés hatására. Ha ilyenkor nem fordulunk orvoshoz, akkor a tünetek egyre gyakrabban, idővel már nyugalmi helyzetben is jelentkeznek.
Az allergia légzési gondokat is okozhat?
Milyen vizsgálatokra számítsunk?
Az asztmára utaló légúti beszűkülés meglétéről és mértékéről pontos képet adhat a légzésfunkciós vizsgálat, tájékoztató értéket pedig a csúcsáramlás-mérő (peak-flow-meter). Ezek fájdalmatlan, gyorsan elvégezhető vizsgálatok, nem érdemes halogatni az elvégzésüket, ha panaszaink vannak. Az eredményeket a tüneteinkkel összevetve a kezelőorvos meg tudja állapítani, hogy esetünkben milyen súlyos az asztma, majd ennek megfelelő, személyre szabott kezelési tervet állít össze. Ennek segítségével, az előírásokat betartva légzési panaszaink is megszűnnek, de legalábbis jelentősen javulnak, és a betegség súlyosbodása, az asztmás roham kialakulása is megelőzhető.
Elkerülhetjük allergia mellett az asztmás tünetek megjelenését?
Ahhoz, hogy a betegség súlyosbodását megelőzzük, fontos, hogy ismerjük az allergént és tüneti szerekkel kezeljük a betegséget. "Ha valaki az év egy adott időszakában ugyanazokat a náthaszerű tüneteket észleli magán évről évre, akkor végeztessen allergiavizsgálatot, és kezdje meg a kezelőorvos által felírt allergiaellenes szerek használatát. Allergéntől függően életmódi, illetve környezeti változtatásokkal esetleg az egyéni allergénterhelést is lehet mérsékelni. Ezek fontos lépések a betegség súlyosbodásának megelőzésében" - tanácsolja Potecz főorvosnő.
Az utóbbi évek kutatásai azt mutatják, hogy az allergénspecifikus immunterápia olyan kezelési mód, amely leginkább garantálni tudja, hogy a betegség lefolyását megváltoztassuk. Az immunterápia azimmunrendszerműködésére hat. Azáltal, hogy a szervezetet fokozatosan szoktatjuk hozzá az allergénhez, idővel megtanulja panaszok nélkül elviselni a jelenlétét, és az allergia tünetei sem jelentkeznek. Több kutatás is igazolja, hogy az allergénspecifikus immunterápia hosszú távon képes a tüneteket megszüntetni, emellett pedig az újabb allergiák megjelenését és az asztma kialakulását megakadályozni.
