Ademenciaéves globális társadalmi költségei meghaladják az ezermilliárd dollárt, ami nagyságrendileg annyi, mint a ráké, mégis, a médiában a daganatos betegségekről tizenkétszer több szó esik a nemzetközi Alzheimer-társaság 2018-as jelentése szerint. Pedig a szellemi hanyatlás, leépülés óriási stresszt okoz a beteg környezetében élőknek, őket ápolóknak, akik speciális helyzetük miatt társadalmi, anyagi és egészségi veszteségeket is kénytelen elkönyvelni. Magyarországon mintegy 250 ezer beteg lehet, de biztos számot azért nem tudhatunk, mert a felmérések szerint a fejlett országokban legfeljebb az eseték felét jegyzik fel (nálunk is ez lehet a helyzet), a szegényebb országokban pedig a tizedét.
Minden harmadik másodpercben regisztrálnak egy újabb demenciás esetet
Azt azonban biztosra vehetjük, hogy a világon és Magyarországon is emelkedni fog az ápolók száma, ugyanis az előrejelzések szerint a betegek száma is emelkedik, méghozzá az idei 50 millióról 2030-ig 82 millióra, majd 2050-ig 152 millióra, a költségek pedig már 2030-ban meghaladják a 2000 milliárd dollárt. Ez a trend összefügg azzal, hogy a népességgyarapodás, valamint a jobb életkörülmények és a fejlettebb egészségügy miatt egyre több az idős ember.
Egyharmaduk saját egészségével is küzd
De nemcsak a betegek, hanem az őket gondozók is komoly problémákkal szembesülnek. Az amerikai Associated Press - NORC Közegészségügyi Kutatási Központ októberben készült felmérése szerint a gondozók körülbelül egyharmada küzd saját egészségének fenntartásával, és ápolási feladataik miatt nem mentek orvoshoz még akkor sem, ha betegek vagy sérültek voltak. Ez különösen amiatt aggasztó, hogy a demens betegeket gondozók maguk is öregednek, hiszen egyharmaduk 65 éves vagy idősebb.
Más kutatások arra utalnak, hogy a demensek gondozóinak nagyobb stresszel és erősebb depresszióval kell megküzdeniük, mint a többi gondozónak. Ez valószínűleg azAlzheimer-kórprogresszivitása miatt van, amely végül gyakorlatilag állandó gondoskodást tesz szükségessé. Nincs lehetőség szünetet tartani, mert az Alzheimer-kórban szenvedőknek számos sajátos viselkedési tünetük van, beleértve az elcsavargást és a hangulatváltozásokat. A szeretett személy mentális és fizikai biztonsága miatti aggodalom, plusz a kór elszigetelő hatása miatt a stressz, a depresszió és a szorongás szinte kivédhetetlenül eléri a gondozókat.
A gondozó élete is tönkremehet
A gondozás nemcsak közvetlen költségei miatt drága, de zavarhatja, tönkreteheti a gondozó karrierjét is - írja a Time magazin. Amerikai adatok szerint az Alzheimer-kóros betegek ápolóinak mintegy 60 százaléka pénzügyi problémákkal szembesült. Az Alzheimer's & Dementia című szaklapban két hónapja megjelent tanulmány pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy a figyelem és az érzelmi tudatosság fejlesztése, az erre irányuló képzés megkönnyíti a gondozók helyzetét, mérsékeli az őket érő stresszt. Azaz a készségek fejlesztése és a stresszgondozás képzése a közösségi támogatással együtt csökkenti a depressziót és javítja a gondozók mentális egészségét.
Az Alzheimer-kór a központi idegrendszer betegsége, amely jellegzetes klinikai és patológiai elváltozásokkal, idegsejt-pusztulással jár. A szellemi leépülést, elbutulást okozó tünetegyüttesek e leggyakoribb (50-70 százalékos arányt képviselő) formája általában 40 éves kor felett jelentkezik, pszichés és viselkedési tüneteket, fokozatosan súlyosbodó mentális hanyatlást hoz magával. Részletek!
Jelenleg arra vonatkozó kutatások is zajlanak, hogy a közösségi médiát és az online technológiát hogyan használhatnák fel támogatócsoportok kialakítására. Az élő videokonferenciák a gondozók és az Alzheimer-kór szakértői között szintén komoly segítséget jelenthetnek a betegeket ellátó embereknek. A gondozók számára ugyanis az egyik legnagyobb hiány, hogy nem nagyon tudják kivel megbeszélni a tapasztalataikat, mert környezetükben általában nincs senki, aki olyan helyzetben lett volna, mint ők maguk. A társadalmi elszigetelődés miatt pedig egyébként is leszűkül a közösség, ahonnan támogatást remélhetnének.
