Egy kis biológia!

Érdekesség

Számokban: A felnőttek testtömegéből 1-1,5 kg-ot tesznek ki az emésztőrendszer mikrobái.

Emésztőrendszerünk két szakaszra tagolható, melynek felső szakaszához a gyomor és a vékonybél, az alsóhoz pedig a vastagbél tartozik. Mindegyikre más-más "klíma" jellemző, és ezzel együtt a mikrobák száma is eltérő. A szakaszok közötti fő különbséget talán úgy érthetjük meg a legjobban, hogy a felső szakaszra jellemzően az enzimes, míg az alsó szakaszban inkább bakteriális emésztés folyik. Ez utóbbi kap kiemelt szerepet azimmunrendszerszempontjából.

A hasznosak és a kevéssé hasznosak

A vastagbélről érdemes megjegyezni, hogy itt nemcsak a csíraszám, de az előforduló csíraféleségek mennyisége is számottevő. Itt 400-500 mikrobafaj tanyázik egy egészséges ember esetén, közülük is a legjelentősebbek a Lactobacillus, a Streptococcus, a Bifidobacterium, a Bakteroides, az Eubacterium, az Enterococcus, az Escherichia, a Veillonella, a Clostridium, a Proteus, a Pseudomonas és a Staphylococcus baktériumnemzetségekhez, illetve a sarjadzó- és a fonalgombákhoz tartozó fajok.
Mire a táplálék végighalad az emésztőrendszeren, számos enzimmel és mikroorganizmussal találkozik


És hogy melyik nevezhető hasznosnak az ember egészsége szempontjából? Az első három csoportba tartozó fajok mindenképpen, de a fertőzések elleni védelemben más fajok is részt vesznek rajtuk kívül. Tudni kell, hogy sokszor az egyes csoportokra nem mondható ki egyértelműen, hogy károsak lennének, hiszen emellett akár hasznos funkciót is betölthetnek. Jó példa erre az Escherichia-nemzetség, melynek tagja bizonyos vitaminok előképzésében is részt vesznek, miközben rothasztó tulajdonságuk miatt kevéssé ítéljük őket hasznosnak.

A vastagbél titka

Ha a káros baktériumok lesznek úrrá: Ha a káros mikroorganizmusok uralkodnak a bél flóráján, annak számos negatív következménye lehet: májrák, bélfertőzések, irritábilis bélszindróma, májkárosodás, Candida és magas plazmakoleszterin-szint.

Kutatások hada bizonyította, hogy egészségünk egyik kulcsát bizarr módon a vastagbélben kell keresni, hiszen éppen az itt levő bélbaktériumok jelenléte és munkája a garancia arra, hogy a káros metabolitokat termelő rothasztó mikrobák nem kerülhetnek tartósan túlsúlyba. E hasznos baktériumkolónia ugyanis a bélnyálkahártya felszínét vonja be, feladata pedig a kórokozókkal szembeni védelem, a nyálkahártyát alkotó sejtek fejlődésének szabályozása és az emésztés folyamatában a rövid szénláncú zsírsavak termelése.

Az említett védőgát egyensúly azonban sérülékeny, és ha ez megbillen, azt szervezetünk is számos módon jelezheti. A bőrtünetek (ekcéma, kiütések) mellett allergiás panaszokat, emésztőrendszeri zavarokat tapasztalhatunk (hasmenés, puffadás, székrekedés), de akár korpásodást és hajhullást, alvászavart is, akárcsak ingerlékenységet.

Gondolta volna, hogy a bélcsatornánk baktériumai alapján is csoportosíthatóak vagyunk?

Ilyenkor kerülnek képbe a pro- és prebiotikumok, melyek olyan nem emészthető élelmiszer-összetevők, amelyekre a tápcsatorna felső szakaszában előforduló emésztőenzimek nem hatnak. A prebiotikumok kémiailag változatlan formában eljutnak a vastagbélbe, és ott képesek a szervezet számára előnyös tulajdonságú mikroorganizmusok, elsősorban a Lactobacillusok és a Bifidobacteriumok szaporodását elősegíteni. Mellettük a probiotikumok gyakorlatilag ugyanazok a mikroorganizmusok, amelyek amúgy is megtalálhatóak az emberi bélflórában.

Segítségükkel akár folyamatosan is támogatható az emésztés és az immunrendszer, az antibiotikumos kúrák mellett pedig egyenesen ajánlott a szedésük, akár ételek, akár táplálék-kiegészítők formájában.

❤ ÉRTÉKELD A MUNKÁNKAT EGY LÁJKKAL, ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS! KÖSZÖNJÜK!