Mi a palpitáció?
A palpitáció egy orvosi fogalom a heves szívdobogás jelölésére. Ilyenkor az érintett rövid ideig gyors és szabálytalan szívdobogást észlel, esetleg egy-egy nagyobb bedobbanással vagy kimaradással. Mások inkább repkedő érzésként írják le a jelenséget, egyeseket a szívdobogásuk erőssége, másokat inkább gyorsasága ijeszthet meg. Vannak, akik rendszeresen tapasztalják ezt az érzést, másoknál csak nagyon ritkán jelentkezik. Érdemes tisztában lenni vele, hogy vannak viszonylag gyakoribb okok, amelyek palpitációhoz vezethetnek:
- dohányzás,
- droghasználat,
- túl sok koffein fogyasztása,
- alacsony vércukorszint,
- várandósság,
- néhány stimuláló hatású gyógyszer,
- az elektrolit-egyensúly felbomlása, például alacsony káliumszint,
- valamilyen akut betegség,
- pajzsmirigy túlműködés,
- reflux,
- egyes szívbetegségek, például a tachycardia különböző formái, pitvarlebegés,
- pitvarfibrilláció, kamrai tachycardia.
Amennyiben a szívdobogásérzés mellé olyan tünetek is társulnak, mint a mellkasifájdalom(amely esetleg kisugárzik az állkapocsba, a vállba, a nyakba), a légzési nehézség, a hideg verejtékezés, a zavartság vagy az ájulás, mindenképpen mentőt kell hívni.
Számos ok állhat az erős szívdobogásérzet hátterében
Ezekre a vizsgálatokra lehet szükség
Vérnyomásmérés vagy 24 órás vérnyomásmérés. A vérnyomásmérés minden kivizsgálás alapja még akkor is, ha a páciens otthon is méri az értékeket. Sok betegnél a vérnyomás csak időszakosan emelkedik meg, aminek kivizsgálására a 24 órás vérnyomásmérés jelent megoldást, ráadásul ezzel kiküszöbölhető az esetleges fehérköpeny-szindróma is.
Nyugalmi EKG. Az EKG-vizsgálat során ellenőrizhető a percenkénti szívverések száma, szabályossága, a szív ingerképzése, ingervezetése, ritmuszavarai, károsodása. Többek közt információt lehet kapni a kamrák falának nagyságáról és az alkalmazott gyógyszerek szívműködést befolyásoló hatásairól vagy nemkívánatos mellékhatásairól is.
Terheléses EKG. Vannak olyan betegségek, amelyeknek az EKG-n kimutatható jelei csak terhelésre jelentkeznek. Ezért lehet szükség rá, hogy fizikai terhelés (jellemzően kerékpározás vagy futópad használat) közben vegyék fel az EKG-görbét.
Szívultrahang. Ezzel a vizsgálattal álló- és mozgókép is kapható a szívről, és az áramló vér sebessége is mérhető vele. Számos egyéb szegmens is vizsgálható szívultrahanggal, így például a szívüregek, a szívfalak és a szívburok, valamint szívbillentyűk működése, az infarktus utáni falmozgási zavarok, a vérrög, a billentyűbetegségek, a hegesedések, a kóros irányú véráramlás, a pumpafunkció állapota és a szívburokban meggyűlő folyadék mennyisége.
24 órás EKG (Holter EKG). Bizonyos ritmuszavarok nem észlelhetők folyamatosan, ezért a véletlenszerűen megválasztott időpontban elkészített EKG-val nem mutathatók ki. Ilyenkor van szükség egy hordozható készülékkel végzett 24 órás EKG-vizsgálatra.
Laborvizsgálatok. A kardiológiai kivizsgálások során nagy segítséget jelentenek a vérből kinyerhető adatok. A kardiológus által leggyakrabban kért vizsgálat a nagyrutin, különösen fontos lehet a bilirubin, a Gamma-GT, az LDH, a CK, a protrombin, a fibrinogén, a homocisztein és a süllyedés szintjének meghatározása. Ezen túl fontos lehet még a vesefunkció, az ionok és a pajzsmirigy-funkció vizsgálata is.
Speciális vizsgálatok. Ritkább esetben szükség lehet még a szívizom izotópos vizsgálatára, elektrofiziológiai vizsgálatra, CT-re és MR-re is.
