A közelmúltban az a levél borzolta fel a kedélyeket, amelyet a Honvédkórház sürgősségi centrumának távozóban lévő vezetője, Burány Béla írt beosztottainak. Ebből némi rálátást kaptunk a súlyos nehézségekre, amelyekkel az ott dolgozók szembesültek. De plasztikusabban el tudjuk képzelni azt is (és ez a világ minden egészségügyi intézményére igaz), hogy ha az orvosok nem koncentrálhatnak a gyógyításra, és állandóan ütközniük kell a gyógyító munkájukat akadályozó különféle tényezőkkel, akkor hamar kiéghetnek, csökkenhet a teljesítményük, elszemélytelenedhet a munkájuk, és érzelmileg is kimerülhetnek. Ha pedig már nem bírják a nyomást, kilépnek.
Ha kiég az orvos, akkor annak a beteg issza meg a levét
Az orvosok kiégése (burnout) nem magyar probléma, akár a világ legjobban felszerelt és megfelelő létszámmal üzemeltetett intézményeiben is megjelenhet. Erre utal egy nemrégiben közzétett harvardi tanulmány is, amely szerint a kiégést az egészségügyi ellátásban és az orvosok szakmai környezetében tapasztalható gyors változások idézik elő. Az USA-ban már olyan sok orvos szenved a kiégéstől, hogy azt a tanulmány már közegészségügyi válságnak nevezi - írja a Healthcare Weekly.
A jelentés megállapítja, hogy az orvosok kiégésének következményei meglehetősen szörnyűek és hatással lehetnek az amerikai népesség egészségére és jóllétére. Fontos megállapításai (ahogy látni fogjuk) a magyar orvosok és betegek számára is kifejezetten relevánsak.
Kevesebbet dolgoznak, kilépnek
A jelentés szerzőinek az volt a legnagyobb aggodalmuk, hogy a burnouton átesett orvosok (a tapasztalatok szerint) nagy valószínűséggel csökkentik a munkaóráik számát vagy kilépnek a szakmából. A kiégés különböző mértékben, de több területen is érinti az orvosokat, és érzelmi kimerültséget, deperszonalizációt, illetve a személyes teljesítmény érzetének csökkentését is magában foglalja. Ez az amerikai egészségügy számára hatalmas probléma, mert az orvoshiány 2025-re elérheti a 90 ezret.
"A kiégés kérdését rendkívül komolyan vesszük, mert az orvos jólléte kapcsolódik a minőségi ellátáshoz és a betegek kedvező eredményeihez. Egészségügyi intézményeinknek fel kell ismerniük a legmagasabb szintű kiégést... Jobban gondoskodnunk kell orvosainkról és minden gondozónkról, hogy továbbra is a lehető legjobban vigyázzanak ránk" - közölte a tanulmány egyik társszerzője, Alain Chaoui.
Túl sok adminisztráció
Míg az egészségügyi szektor digitalizálását többnyire pozitív lépésnek tekinti, a jelentés arra figyelmeztet, hogy mégis ez lehet a kiégés egyik fő oka. Becslések szerint az orvosok naponta legalább két órát töltenek az adminisztratív feladatok ellátásával (hasonló ellen a magyar orvosok is tiltakoztak), számítógépes munkával. Ashish Jha, a Harvard Chan Iskola professzora a tanulmány társszerzője és a probléma szakértője szerint a rosszul tervezett digitális egészségügyi nyilvántartások és a minőségi mérések alkalmazása azt eredményezte, hogy az orvosok több időt szentelnek olyan feladatoknak, amelyek nem járnak közvetlen haszonnal a betegek számára, és ez hozzájárult a kiégésükhöz. "Egyszerűen nincs mód rá, hogy elérjük az egészségügyi ellátás javításának célját, miközben az első vonalban az orvosok munkájával kapcsolatos ütköző kívánalmak miatt kiégési járvány tapasztalható" - mondta Jha.
A jelentés végül arra jut, hogy túl sok orvos találja úgy, hogy szakmája napi igényei ellentétesek a gyógyítással és gondozással kapcsolatos szakmai elkötelezettségével. "Sok orvos úgy érzi, hogy futószalagon dolgozik. Nem arról van szó, hogy félnek a munkától, de ez az a munka, aminek nincs semmi köze a betegekhez, és ami boldogtalanná teszik az orvosokat. Ez pedig a betegeket is boldogtalanná teszi, mert úgy érzik, hogy kiszolgáltatottak a hibás rendszernek" - vélekedett Chaoui. A jelentés szerzői szerint a tanulmányuk cselekvésre szólít fel, hogy ösztönözzék a változásokat, főleg az egészségügyi intézményekben, mielőtt az orvosok között a helyzet következményei súlyosabbá válnának. Többek között meg kellene teremteni a mentális problémák kezelésével foglalkozó szakemberek egyszerű elérését az orvosok számára.
A jelentés szerint "a válság hosszú távú sikeres kezelése érdekében elengedhetetlen az orvosok jóllétével foglalkozó felső szintű vezetők kinevezése. Ezek feladata lenne, hogy tanulmányozzák és értékeljék az orvosok kiégését az egyes intézményekben, és konzultáljanak orvosokkal, hogyan tervezzék meg, hajtsák végre folyamatosan a kiégés csökkentését célzó intézkedéseket". A különböző felmérések szerint jelenleg az orvosok 44-78 százaléka is áteshet a burnout-szindrómán.
Magyar helyzet
A magyar orvosok kiégéséről is viszonylag pontos képünk van, mert a Semmelweis Egyetemen Győrffy Zsuzsa és Girasek Edmond 2015-ben elkészítette az orvosok körében országos, reprezentatív felmérés eredményeinek elemzését, amelyet az Orvosi Hetilapban közzé is tettek.
Úgy találták, hogy a magyarországi orvosok körében a kiégéses teljesítményvesztés fordul elő leggyakrabban. A vizsgált orvosok mintegy 65,1 százalékára jellemző, hogy közepes vagy magas pontszámot "ért el" a kiégéses teljesítményvesztés alskáláján. Ezt követi az emocionális kimerülés dimenziója, amelyben a közepes és magas pontszámot elérők aránya 49 százalék. A kiégés deperszonalizáció alskáláján pedig a közepes/magas pontszámot elérők aránya 46 százalék körül mozog. Míg a teljesítményvesztés tekintetében nem találtak különbséget a két nem pontszámai között, addig az emocionális kimerülés szignifikánsan a nőkre jellemzőbb, míg a deperszonalizáció a férfiak körében fordul elő szignifikánsan gyakrabban. Az is kiderült, hogy a kiégés mindhárom dimenziója szignifikánsan gyakrabban mutat magas értéket a fiatal orvosok csoportjában (<35), a rezidensek körében és a fekvőbeteg-ellátásban dolgozóknál. Szoros összefüggés figyelhető meg a kiégés mindhárom komponense, valamint az ügyeleti munkavégzés és a több munkahelyen egyidejű helytállás között.
A burnout (kiégés) szindróma a krónikus, emocionális megterhelés és stressz nyomán fellépő fizikai, illetve mentális kimerülés. Együtt jár a reménytelenség és az inkompetencia érzésével, a célok és ideálok elvesztésével, valamint a saját személyre, a munkára, illetve másokra vonatkozó negatív attitűdök jelenlétével. Részletek!
A különböző szakterületeken dolgozók kiégését végigtekintve a tanulmány megállapítja, hogy az aneszteziológia és intenzív terápia, illetve az ortopédia-traumatológia területén dolgozók azok, akik a kiégés mindhárom dimenziójában nagy arányban érintettek. A munkával való elégedetlenség is szoros korrelációt mutat a kiégéssel: azok körében, akik nem választanák ismét az orvosi hivatást, jelentősen nagyobb arányú a burnout közepes és magas aránya. Magyarországon a kiégéses teljesítményvesztés dimenziója mutatja a legmagasabb értéket, míg a nemzetközi tapasztalatok az emocionális kimerülés kulcsszerepére hívják fel a figyelmet. Már korábbi magyarországi vizsgálatok is jelezték a teljesítményvesztés jelentős mértékét a Magyarországon dolgozó orvosok körében. Ugyanakkor a kiégéses teljesítményvesztés aspektusa "gendersemleges", míg a másik két alskála nemi megoszlása egybevág a nemzetközi trendekkel - írja a tanulmány.
