Az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (World Health Organization - WHO) becslése szerint évente mintegy 4,3 millió ember hal meg a beltéri légszennyezettséggel összefüggő betegségek miatt világszerte. A problémákat okozhatja a nem megfelelően szellőző otthon, a rosszul megválasztott fűtés, a vegyszerek túlzott használata, vagy a potenciálisan veszélyes festékek, lakkok és egyéb kemikáliák. A beltéri légszennyezettséggel összefüggő betegségek pedig az enyhe irritációtól egészen a legsúlyosabb, akár halálos kimenetelű problémákig vezethetnek.
Takarítás vegyszerek nélkül
Szerencsére nemcsak úgy varázsolhatjuk ragyogóan tisztává az otthonunkat, hogy ehhez vegyszereket használunk. A természetes módszerek hatékonyak, az áruk is kedvezőbb, és a saját egészségünket és a környezetünket is kímélik. Olvasson tovább!
Nagyon jellegzetes tünetei a beltéri légszennyezettség okozta problémáknak a viszkető, irritált orr, szemek és torok, a köhögés, a fejfájás, a szédülés és a kimerültség. Ezek a tünetek sokszor szinte azonnal eltűnnek, ha kilépünk a szabadba. Az irritációra hajlamosabbak lehetnek a várandós kismamák, a kisgyermekek, az idősebbek, illetve azok, akik egyébként is felső légúti krónikus betegségekkel, kardiovaszkuláris problémákkal vagy allergiával küzdenek.
A becslések szerint mintegy 900 olyan vegyület lehet az otthonokban és irodákban, melyek potenciális veszélyforrásnak tekinthetőek. Ezek között olyan rendkívül ismertet is találhatunk, mint a cigarettafüst. Azonban a beltéri légszennyezettség elleni küzdelmünket több dolog is nehezítheti. Egyrészt, csak az anyagok egy része vált ki azonnali és "látványos" tünetekkel járó irritációt, ezeket azonban könnyű felismerni és eltávolítani.
Mások viszont lassan, de fokozatosan mérgezik a szervezetünket, gyakran úgy, hogy észre sem vesszük ezt, mindössze azt tapasztaljuk, hogy az évek alatt egyre nehezebben kapunk levegőt vagy többször köhögünk. Ezeket a tüneteket pedig gyakran egyéb betegségeknek tudjuk be. Szintén problémát okozhat, hogy nem lehet "tipikus" beltéri környezetről beszélni, mert minden otthon és iroda más-más vegyületekkel lehet szennyezett, és ezek egyedi keveréke rendkívül komplexé teszi a beltéri levegőt. A szennyező anyagokra adott egyéni reakciók is nagyon eltérőek lehetnek.
A beltéri
levegő frissességéhez elengedhetetlen a szellőztetés
Az is megnehezíti a káros kemikáliák elleni küzdelmet, hogy bár egy-egy anyagról viszonylag sokat tudhatunk, a különböző vegyületkombinációkat nem ismerjük, és ezek teljesen más hatásokat válthatnak ki, mely lehet erősebb, de enyhébb is.
A leggyakoribb, a beltéri légszennyezettséghez hozzájáruló anyagok közé tartozik a por, a penész, az elhalt állati hámszövet, a tisztítószerek, a kozmetikumok, a rovarirtó szerek, az építőanyagokban, festékekben, lakkokban megtalálható egyéb vegyületek, például az ólom vagy a formaldehid. A beltéri légszennyezettség mértékét növeli a rossz szellőzés (vagy a szellőztetés hiánya), a túl magas vagy túl alacsony hőmérséklet, a túl magas páratartalom és a nyirkos levegő. Ugyanakkor, a túl száraz levegő is irritációt, például a szem viszketését, köhögést és a bőr kiszáradását idézheti elő.
Sokkal több kártékony hatású részecske telepedhet meg a szőnyegeken, függönyökön, textíliákon, így azokban az otthonokban, ahol sok ilyen tárgy van, az irritáció esélye is nagyobb. Ráadásul, ezekhez a részecskékhez (például az elhalt hámsejtekhez vagy a poratkák maradványaihoz) a mérgező gázok is hozzátapadhatnak, és a levegőbe kerülhetnek minden olyan alkalommal, amikor a textíliát megérintjük, így porszívózáskor, a kanapén való üldögéléskor, vagy akkor, ha a gyerekek a szőnyegen játszanak.
A tisztítószerek, kozmetikumok, légfrissítők, festékek, ragasztók, sőt az elektromos készülékek, valamint a gyertyák és füstölők is számtalan olyan kémiai anyagot juttathatnak a levegőbe, melyek veszélyeztethetik az egészségünket. Ezek egy részén ugyan fel van tüntetve, hogy közvetlen belélegzésünk ártalmas lehet, de másokról nem feltételezzük ezt, és gyakran elfeledkezünk arról is, hogy a kemikáliák keverése is olyan reakciókat indíthat el, melyek súlyosan mérgező hatású gázokat eredményez. Például a klórbázisú tisztítószereket tilos együtt használni a savas szerekkel (pl. ecettel), mert maró klórgáz keletkezhet.
Számos vegyületről, így a ftalátokról, a terpénekről, az organofoszfátról, a benzénről már bizonyították, hogy súlyosan károsítja a szervezetünket, akár daganatos betegségeket, hormonproblémákat vagy éppen fejlődési rendellenességeket is okozhatnak, de még mindig számtalan olyan kemikália van, melynek hosszú távú hatásairól nincsenek megfelelő információink.
Mit tehetünk a beltéri légszennyezettség csökkentéséért?
Érdemes beszerezni egy nagy hatékonyságú szűrőrendszerrel felszerelt porszívót, és azzal legalább hetente két-három alkalommal átporszívózni a lakást. Ha tehetjük, ne tegyünk mindenhova szőnyegeket és textíliákat, különösen azoknál a szobáknál érdemes ezt a tanácsot megfogadni, melyek penészedésre hajlamosabbak. Portörlésnél használjunk nyirkos törlőrongyot vagy mikroszálas törlőkendőt, így ugyanis nem csak ide-oda tologatjuk a részecskéket, hanem valóban eltávolítjuk őket.
A tisztítószereket is cseréljük le kíméletesebb, "zöld" termékekre, vagy próbáljuk ki a hagyományos, otthon is könnyen kikeverhető szereket, melyek alapja sokszor a kamrában is megtalálható (pl. nagyon hatékonyak az ecet-, citromlé- vagyszódabikarbónaalapú szerek). Ha olyan tevékenységet végzünk, melyhez festék, oldószer vagy ragasztó szükséges, ezt a legjobb a szabadban vagy jól szellőző helyen megtenni. Végül pedig egy rendkívül egyszerű tanács: nyissunk ablakot gyakrabban!
