A válasz nem is olyan egyszerű. A koffein idegrendszerre gyakorolt hatása jól ismert: a többi között javítja a reakcióidőt és a koncentrációs képességet, késlelteti a kifáradást, és serkentőleg hat. Azt azonban már kevesebben tudják, hogy a koffeinre mindenki szervezete más mértékben reagál. Éppen ezért nem olyan egyszerű arra a kérdésre sem válaszolni, hogy vajon tényleg a reggeli kávétól függ-e, hogy lendületesen vagy nyúzottan kezdjük a napunkat.
Horváth Ágnes alvástréner a jelenséggel kapcsolatban azt mondja, nem feltétlenül a koffein ugraszt ki minket reggel az ágyból, meglehet ugyanis, hogy valójában a kávé placebohatása élénkít bennünket.
Ha valakinek például alacsony a vérnyomása, akkor neki tényleg segítség lehet a koffein
serkentése. Ám olyan is van, mikor valakinek ez nem valódi fiziológiai szükséglete, hanem egyszerűen egy megszokás. Mivel a rituálék fontosak, ha a megszokott reggeli kávézás valamiért
elmarad, akkor úgy érezheti, hogy nehezebben, nyűgösebben indul a nap.
- véli a szakértő.
Hogyan lehet mégis könnyebb az ébredés?
Hogy reggel frissen vagy nyúzottan ébredünk-e, az alvástréner szerint több tényezőtől is függ. Nemcsak attól, hogy eleget aludtunk-e, hanem attól is, hogy jó minőségű volt-e az alvásunk. Sőt Horváth Ágnes azt mondja, vannak olyan típusú emberek, akik hiába alszanak eleget és jól, sosem fognak reggelente frissen, kipihenten ébredni.
"A kipihentséget nem is annyira reggel kell érezni, hiszen vannak olyanok, akik mindig álmosan ébrednek, és csak lassan térnek magukhoz - ezt alvási inerciának nevezik. A kipihentség mércéje inkább az lehet, hogy végig tudjuk-e csinálni úgy a napot, hogy nincsenek brutális mélypontjaink, álmossági rohamaink, és nem érezzük magunkat napközben túlságosan fáradtnak" - mondja Horváth, majd azt is hozzáteszi, hogy valójában nincs olyan, hogy "normális alvásigény". Magyarán bár van egy durva ökölszabály, mely szerint egy felnőtt ember számára 6 és 10 óra között van a minimum és maximum napi alvásszükséglet, ezen belül eltérő lehet az egyes emberek alvásigénye. Tehát lehet, hogy valaki már 6 óraalvásután is úgy érzi, hogy pihentető volt számára az éjszaka, míg másnak 9 óra alvásra van szüksége a friss ébredéshez.
A kávé és az alvás kapcsolata
Vannak, akiknek a kávé kizárólag a reggeli rituáléjuk része, másoknak viszont többször is szükségük van a nap folyamán egy csésze koffeinlöketre. A nagy kávézóknak azonban fontos tudniuk, hogy napközbeni kávéfogyasztásuk hatással van szervezetük éjszakai pihenésére. Horváth Ágnes arra hívja fel a figyelmet, hogy egy csésze kávé elfogyasztása után a koffein 6-8 órán át még a véráramunkban, szervezetünkben marad még akkor is, ha mi már nem érezzük a hatását.
"Ha megiszunk egy csésze kávét, akkor a koffein viszonylag gyorsan és erőteljesen fejti ki a hatását - nagyjából 20 percen belül. Ekkor felfrissülünk, éberebbek leszünk, amely hatás nagyjából 30-60 percig tart. Az általunk érzékelt hatása tehát viszonylag rövid, ám a szervezetünkben utána még jóval több ideig dolgozik a koffein, ez pedig rányomhatja a bélyegét az éjszakai alvásunkra."
Az alvástréner tehát azt tanácsolja, hogy ha alvázavarokkal küzdünk, akkor érdemes odafigyelni arra, hogy a lefekvés előtti 6-8 órában már ne fogyasszunk koffeintartalmú italt. Ha viszont jó alvók vagyunk és nincs semmi problémánk, akkor nyugodtan kávézhatunk, amikor csak jól esik.
