Autumn sokat tépelődött, hogy megossza-e a képet, amit a férje készített róla, alig két nappal lányuk születése után. Végül megosztotta. És milyen jól tette!
Nem sokkal azután, hogy megosztotta saját Facebook-oldalán, Autumn Benjamin fotója, ami őszintén bemutatja a szülés utáni napokat, vírusszerűen terjedni kezdett. Nem csoda. A fiatal anyuka ugyanis egyáltalán nem rejti véka alá azokat a változásokat, amiken a teste és a lelke keresztülment a szülés óta.
"Sokat töprengtem magamban, hogy megosszam-e veletek ezt a fotót. Nem voltam benne biztos, hogy tényleg látnotok kell mindezt. Végül mégis úgy döntöttem, hogy megosztom a fotót, mert ez a nyers kép tökéletesen bemutatja, milyen áldozatokkal jár egy nő számára az anyaság" - írja a Facebookon közzétett posztjában Autumn, majd hozzáteszi a képet férje, Kevin készítette két nappal azután, hogy megszületett a lányuk, Layla.
"A képen még épp csak tanulom, hogy szoptassam ezt az aprócska emberi lényt, a lányunkat. Pelenkát viselek, és a hasam is nagyjából pont akkora, mint a szülés előtt. Senki nem mondta el nekem, hogy ez majd így lesz. Hogy a hasam nem megy majd vissza varázsütésre, se azt, hogy még napokkal később is dőlni fog belőlem a vér. Arról se tudtam, hogy órákat töltök majd zokogással a rám törő érzelmek miatt."
Autumn a poszt folytatásában elárulja, a szülést követően rengeteget sírt. Egyrészt a megkönnyebbüléstől, hogy végre kézbe veheti gyermekét, másrészt a rettegéstől: hogy vajon most, hogy már nem a testében van, biztonságban lesz-e majd a lánya. "És, ha mindez nem lett volna elég, mindenem fájt"- tette hozzá. "Leginkább azért, mert az, hogy a lányom gyorsan jött, azt jelentette, hogy mindenhol repedtem és szakadtam, ahol csak lehetett. Hetekig járni se bírtam és segítség nélkül a vécére se tudtam leülni."
Autumn a posztja végén kijelenti, mindezek után úgy érzi, az édesanyák mindennél nagyobb áldozatot hoznak a gyerekeikért. "Először azzal, hogy 9 hónapra átadod nekik a testedet, majd azzal, hogy világra hozod őket, és elviseled az ezzel járó érzelmi viharokat. Aztán feladod a büszkeséged: pelenkát húzol, fejsz és nem alszol, hogy megfelelően tápláld őket. Egy időre saját magadat is feladod; azt az embert legalábbis, aki a szülés előtt voltál.
Én Autumn voltam. Egy szeleburdi, őrült lány, aki imádott társaságba járni. Most Layla anyukája vagyok. És jó ez így."
