Hosszú évtizedekig lappanghat
A krónikus vírushepatitisz fertőzések (hepatitisz B és C) Magyarország lakosságának nagyjából 1%-át érintik. A fertőzések akár hosszú évtizedekig (20-50 év) is lappanghatnak, így nem okoznak jellegzetes panaszokat, és a fertőzöttek nagy része nem is tud betegségéről és a fertőzőképességéről. Afertőzésvégleges legyőzéséhez államilag támogatott szűrőprogramra, és a kiszűrtek azonnali, korszerű és biztonságos kezelésére van szükség - hívták fel rá a figyelmet a Hepatitisz Világnap alkalmából a Vírusos Májbetegek Országos Egyesülete (VIMOR), valamint a Májbetegekért Alapítvány által szervezett sajtótájékoztatón.
A fertőzések akár hosszú évtizedekig is lappanghatnak
Nincsenek jellegzetes tünetek
A hosszú ideig fel nem ismert és ez által kezeletlen fertőzés alatt a máj nagy része - akár 80 százaléka is - elpusztul, kötőszövetesen átalakul, és akár májzsugor, májrák is kialakulhat. A hepatitisz B és/vagy hepatitisz C által okozott krónikus májgyulladás nem okoz jellegzetes panaszokat: leggyakrabban olyan általános tünetei vannak, mint a fáradékonyság, csökkent teljesítőképesség, enyhe emésztési zavarok, puffadás. (A laboratóriumi leletekben a májenzim értékek (GPT/GOT) gyakran emelkedettek, azonban a normális értékek sem zárják ki a fertőzés lehetőségét.)
Fontos az egészségügyi dolgozók szűrése
A krónikus vírushepatitiszek felszámolásának legfontosabb lépcsője a fertőzöttek felderítése és az azonnali kezelés megkezdése. Ma már a hepatitisz C fertőzés gyógyítható, a krónikus hepatitisz B pedig tartósan jól kezelhető betegség. Mindhárom krónikus májgyulladást okozó vírus (hepatitis C, hepatitis B és csak a hepatitis B fennállása mellett kialakuló hepatitis D) felderítése csak célzott szűrővizsgálattal valósulhat meg, így a fertőzöttek felderítésének módja, a rizikófaktorokkal rendelkezők célzott szűrése. Ennek első lépése az egészségügyi dolgozók kötelező hepatitis C szűrése, ami már bekerült a költségvetésbe, a megvalósítását pedig az ÁNTSZ-Országos Tisztifőorvosi Hivatal fogja koordinálni.
Az Európai Unióban egyes becslések szerint közel ötmillió hepatitis C-vel fertőzött ember él. A kórokozó testnedvekkel terjed, elsődlegesen vérrel adja át az egyik ember a másiknak. Hogyan terjedhet a vírus? Kattintson!
Az idült vírushepatitiszek diagnózisához ma már nincs szükség májbiopsziára - a biopszia során vizsgálat céljából a májból szövetmintát vesznek -, helyette a máj kötőszövetesedésének (fibrózisának) mértéke fájdalommentes elasztográfiás vizsgálati módszerekkel (ezek során az ultrahang vizsgálathoz hasonló, FibroScan vizsgálat a szövet normál állapotában és enyhe nyomás alatt is megtörténik, majd ezt követően számítógép veti össze a két képet) vagy vérből kimutatható tesztekkel meghatározható (pl. ELF teszt).
A korai stádiumban felfedezett betegek nyernek a legtöbbet
A krónikus hepatitisz C kezelések tekintetében elmondható, hogy az előrehaladott állapotú betegek kezelése sürgős, de a kezeléssel, a vírusmentessé tétellel, és a máj így meginduló lassú regenerációjával a legtöbbet a korai stádiumban felfedezett és meggyógyított betegek nyernek. Korai diagnózis esetén így megelőzhető a munkaképesség csökkenése/elvesztése, valamint a súlyos szövődmények kialakulása (májzsugor, májrák) miatti további egészségügyi kiadások, így nemzetgazdasági szempontból is "nyereséges" a korai felismerés.
Államilag támogatott szűrőprogramra van szükség
A fenti tények tükrében feltétlenül szükséges, hogy legyen államilag támogatott szűrőprogram, és aki kiszűrésre kerül, azonnal kapjon korszerű és biztonságos kezelést. Az európai kezelési protokollok alapján a rövid terápiás idejű, közel 100%-os hatékonyságú, tablettás kezelések alkalmazása indokolt és javasolt orvosszakmailag, és ezek hazánkban is elérhetőek.
A rizikófaktorok felmérésében a Hepatitisz Regiszter főoldalán megtalálható (és le is tölthető) kérdőív nyújt segítséget, ami az alábbi linken érhető el.
