Érszűkület: hány éves korban kezdődik?

Az érelmeszesedés során az oxigént és a tápanyagokat szállító artériák falában olyan lerakódások jönnek létre, melyek főként zsírokat, koleszterint és kalciumot tartalmaznak, és növekedésük az erek szűkületéhez, majd elzáródásához vezethet. A vérellátás zavara érintheti az agy, a szív, a vesék, a kismedencei szervek, a karok, az alsó végtagok, a kéz- és lábujjainak keringését. Azérelmeszesedéskövetkezményeként szívinfarktus, stroke, érszűkület, veseelégtelenség, merevedési zavar alakulhat ki, valamint felléphetnek bizonyos jellegű hasi fájdalmak.

Az érbetegségek kialakulásában a táplálkozás mellett jelentős szerepet játszik a mozgásszegény életmód, az elhízás, a dohányzás és olyan kórjelző állapotok, mint a magas inzulinszint, illetve később a cukorbetegség, a magas vérnyomásbetegség, vagy a magas koleszterin- elsősorban az LDL-koleszterin szint. A folyamatot befolyásolja az egyén genetikai hajlama. Ezt a hatást azonban az életmód bizonyítottan, mindkét irányban képes felülírni.

Tünetek és szövődmények

Dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa elmondta, hogy az érbetegségek a kezdeti stádiumban gyakran nem okoznak tüneteket, ezért fontosak a szűrővizsgálatok, főként felsorolt kockázati tényezők fennállása esetén. Tünetek jellemzően akkor lépnek fel, amikor az artériák már nagymértékben beszűkültek, vagy már elzáródtak.

Tünetek az érintett szervektől függően az alábbiak lehetnek:

Szív: angina pectoris, nyomó, szorító jellegű mellkasi fájdalom, mely a vállba, nyakba, karba, hátba sugározhat, fizikai terhelésre fokozódik és pihenéskor enyhül vagy megszűnik, szívritmuszavar, légszomj.

Végtagi erek: lábfájdalom vagy görcs, mely terhelésre fokozódik, zsibbadás, hideg lábak, körömfertőzések, a bőr sápadtsága vagy kékes-lilás elszíneződése.

Agy: féloldali arczsibbadás vagy bénulás, beszédzavar, látászavar, szédülés, egyensúlyvesztés, fülzúgás, hirtelen fellépő erős fejfájás, eszméletvesztés.

Vese: kezdetben csak laborvizsgálat jelzi, később fáradékonyság, étvágytalanság, hányinger, a kéz és a láb duzzanata, viszketés, koncentráció zavara, vizeletürítés gyakoriságának, mennyiségének megváltozása.

Diagnózis és kezelés

Az érelmeszesedés illetve az érszűkület számos eljárással kimutatható, így például EKG-val, terheléses vizsgálattal, labor- és röntgen vizsgálattal, szívultrahanggal, CT-, MRI- vizsgálattal illetve angiográfiával (érfestéssel).

A kezelés megválasztásában elkülönül a betegség megelőzése és a már kialakult betegség kezelése. Az előbbi esetben kiemelt szerepet kap az életmód megváltoztatása, vagyis a mozgás rendszeres beiktatása, a dohányzás elhagyása, a stressz szabályozása és az étkezés megreformálása, az alkoholfogyasztás mérséklése.Az is bebizonyosodott már, hogy a koleszterincsökkentő élelmiszereket tartalmazó étrend az érbetegségek megelőzésében legalább olyan hatékony, mint a koleszterincsökkentő gyógyszerek.

A már kialakult betegség esetén elengedhetetlen a gyógyszeres kezelés, valamint szükség esetén a műtéti beavatkozás.

Az érelmeszesedés megelőzésére vonatkozó táplálkozási ajánlások szerint, válasszunk növényi alapú ételeket, zöldségeket, magas rosttartalmú babféléket, teljes kiőrlésű gabonaféléket, gyümölcsöket. Csökkentsük minimálisra a finomított gabonafélék, a hozzáadott só és édesítőszerek, vörös húsok fogyasztását. Tejtermékek fogyasztása esetén válasszunk alacsony zsírtartalmúakat. Részesítsük előnyben az omega 3 tartalmú halféléket. Fogyasszunk dióféléket, magokat, viszont kerüljük a belőlük készült olajokat. Kerüljük a telített- és a transz zsírsavakat, illetve figyeljünk a B12 vitamin megfelelő bevitelére.

Tanulmányok szerint a fenti alapelvek betartásával a megváltoztatott étrendű vizsgálati csoportokban igazoltan csökkent a koleszterinszint, a szívinfarktusok száma, a stroke kockázata, valamint a halálozás aránya. Ezek az eredmények felhívják a figyelmet egy nagyon fontos eszközre, amely a szív-és érrendszeri betegségek megelőzésében és kezelésében mind a beteg mind a szakemberek rendelkezésére áll.