Az egészséges étrend alapját a rostdús élelmiszerek adják. A megfelelő rostbevitel az emésztés mellett fontos szerepet játszik az egészséges testsúly fenntartásában, csökkenti a szívbetegségek kialakulásának esélyét, sőt bizonyos daganattípusok ellen is véd. Nem mindegy azonban az sem, hogy milyen rostokat fogyasztunk.
Jelek, hogy nem eszünk elég rostot
A székrekedés az egyik legbiztosabb jele annak, hogy túl kevés rostos élelmiszert fogyasztottunk, de ezen felül is vannak tünetek, amelyekkel a szervezetünk azt próbálja megmutatni, hogy több rostra lenne szüksége az egészséges működéshez. Kattintson a részletekért!
Milyen rostokat fogyasszunk?
A rostokat kétféle csoportba oszthatjuk: oldhatóba és oldhatatlanba. Előbbi feloldódik a vízben, és könnyen emészthető, gélszerű állagot ölt a szervezetben. Ezeknek az oldható, viszkózus rostfajtáknak a fogyasztása alacsonyabb koleszterinszintet és kiegyensúlyozottabb vércukorszintet eredményezhet. Oldható rost a pektin, a nyák, néhány hemicellulóz, laktulóz, néhány cukoralkohol vagy az inulin.
Az oldhatatlan rostok ezzel szemben feldolgozatlanul haladnak át az emésztőrendszeren, és ennek is fontos szerepe van az egészséges emésztésben. A vastagbél belsejében végighaladva egyfajta takarítófunkciót töltenek ugyanis be, és eltávolítják a bélfalra tapadt, régi és sérült sejteket. Ennek köszönhetően jó néhány betegség, többek között a vastagbélrák kialakulásának kockázatát is csökkentik. Az oldhatatlan rostok az emésztés folyamatát is lassítják, ami jót tesz a bélrendszerben élő, jótékony baktériumoknak is.
A teljes
kiőrlésű gabonák, gyümölcsök és zöldségek kiváló rostforrások
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint egy egészséges felnőtt szervezet napi rostigénye 25-40 gramm, ezzel szemben egy átlagos amerikai naponta körülbelül 15 gramm rostot fogyaszt. Dr. Wendy Dahl, a Florida Egyetem táplálkozástudományi szakembere szerint egy felnőtt férfinak 38, míg egy felnőtt nőnek legalább 25 gramm lenne a szükséges mennyiség, ami egészséges és változatos étrendet követve nem teljesíthetetlen vállalás.
A teljes kiőrlésű élelmiszerek az egyik elsődleges rostforrást jelentik a táplálkozásunkban. A legegészségesebb ezek közül azok, amelyeket többé-kevésbé "érintetlenül" fogyaszthatunk, vagyis nem kell sokat dolgoznunk velük, mielőtt megennénk. Ilyen például a barna rizs, a búzacsíra vagy a zab. Ugyanilyen fontosak a gyümölcsök és zöldségek is, amelyek a rosttartalmuk mellett vitaminokban és ásványi anyagokban is gazdagok. A magas rosttartalmú zöldségek közé tartozik az articsókaszív, a zöldborsó, a paraj, a kukorica, a brokkoli és a burgonya, a gyümölcsök közül pedig a körte, az alma, a szeder és a málna is jó választás lehet. A szakemberek szerint legjobb, ha ezeket kombinálva, változatos étrenddel juttatjuk be kellő mennyiségben a szervezetünkbe.
Forrás: Time
