A férj egy szokatlanul őszinte blogbejegyzésben írt házasságuk legnehezebb időszakáról, és arról, hogyan sikerült úrrá lenniük az egymás iránt érzett dühön és csalódottságon.
"Jenna, a legidősebb lányunk, valamikor a közelmúltban elárulta, mikor kicsi volt, mindig attól rettegett, hogy az anyja és én el fogunk válni. Akkoriban folyton veszekedtünk. Mire 12 éves lett, már szinte minden nap. Elmondta azt is, hogy ebben az időszakban azt kívánta, bárcsak vége lenne már az ordítozásnak és végre tényleg elválnánk" - kezdi őszinte blogbejegyzését az amerikai bestseller-szerző Richard Paul Evans, majd hozzáteszi azt is, most Jenna lánya a legboldogabb, hogy a szülei házassága végülis megmenekült.
Evans és felesége, Keri évekig kínozták egymást miután összeházasodtak. "A személyiségeink nem is lehettek volna különbözőbbek, nem csoda, hogy így visszatekintve már nem is tudom pontosan, mi hozott minket annó össze." Az író azt mondja, ahogy teltek az évek, a különbözőségeikből feszültségek, a feszültségekből tányércsapkodós viták. "Oda jutottunk, hogy konkrétan örültem, amikor egy könyvbemutató kapcsán hosszabb időre el kellett utaznom."
Richard akkor is épp távol volt, mikor rájött, hogyan és mivel mentheti meg a házasságát. "Kerivel aznap telefonon veszekedtünk. Durva dolgokat vágtunk egymás fejéhez, mire rám csapta a telefont. Ott álltam a szállodai szobámban, és még sosem éreztem annyira magányosnak, frusztráltnak és dühösnek magam, mint akkor." Richard azt mondja, beállt a zuhany alá és átkozódni kezdett, amiért nem működik a házassága. "Utáltam a válás gondolatát, de az együtt maradásét az akkori körülmények között, még inkább. Legbelül tudtam, hogy Keri egy jó ember, egyszerűen nem értettem, miért nem jövünk ki egymással."
Képünk illusztráció. Fotó: Pexels.
A férj azt mondja, a zuhany padlójára rogyva jött rá arra, hogy ha Keri nem változik, neki kell változtatnia, és így is tett. A hazatérését követően minden reggel megkérdezte feleségétől, hogy: "Mivel tehetem jobbá a napod?" Keri először dühösen és dacosan reagált, kitakaríttatta a férjével a konyhát, majd a garázst is, majd mikor más nem jutott eszébe, megkérte férjét, ne kérdezze ezt többször. Richard azonban kitartott, két héttel később pedig megtört a jég.
"A második héten a kérdés után, Keri szeme megtelt könnyel és sírni kezdett. Mikor végre szóhoz jutott, azt kérte, ne kérdezzem meg többször, mit tehetek érte, mert nem én vagyok a probléma, hanem ő. Hozzátette, hogy tudja, hogy nehéz eset, akivel nehéz együtt élni, nem is érti, hogy bírtam ki eddig."
Az író azt mondja, a kérdés hatására leomlottak a falak közte és a felesége között. "Végre értelmesen tudtunk egymással beszélgetni arról, hogy mit akarunk az élettől. és arról, hogyan tehetjük egymást boldoggá. Persze, ez az egy kérdés nem oldotta meg az összes problémánkat, de tény, hogy megváltoztatta az egymáshoz való viszonyunkat. Onnantól kezdve, ha vitatkoztunk is - mert persze, hogy vitatkoztunk - már nem akartuk megbántani, elpusztítani a másikat. Megtanultuk, hogyan gondoskodjunk egymásról, és vágytunk is arra, hogy gondoskodjunk a másikról."
Richard nem mondja, hogy a módszere mindenkinél működni fog. Azt sem mondja, hogy minden házasságot meg kell menteni. Annak viszont örül, hogy az ő családja nem bomlott fel, és hogy továbbra is a szerelme és a legjobb barátja mellett ébredhet, több mint 30 évvel a házasságkötésük után is.
