A reggeli étkezéssel kapcsolatban nagyon sok tévhit él a köztudatban. Györki Niké dietetikus ezeket a tévhiteket oszlatja el.
Reggelire azt ehetünk, amit és amennyit akarunk?
Ebben a közmondásban van némi igazság, bár nem feltétlen úgy, ahogy a legtöbben gondolnák. Valójában nem a reggeli a napunk főétkezése, legalábbis, ami a mennyiséget illeti. A reggeli órákban
inkább a minőségen van a hangsúly. Fontos, hogy a lehető legjobb alapanyagokból állítsuk össze a reggelinket. Van pár alapszabály, amit be kell tartanunk. Az egyik, hogy a reggelink mindig
tartalmazzon valamilyen gabonafélét, abból is leginkább a teljes kiőrlésű változatot, legyen benne mindig valamilyen teljes értékű fehérjeforrás, mint a hús, hal, tojás, tej,
tejtermék. Sose feledkezzünk meg az idényzöldségekről vagy a gyümölcsökről a reggeli órákban sem, illetve minden esetben tartalmazzon a reggelink folyadékot, például ásványvizet vagy egy
pohár gyümölcs alapú italt.
Ha reggelizem, egész nap éhes leszek, és sokkal többet eszem, mint egyébként?
Ez is egy a sok városi legenda közül. Sajnos sokan úgy gondolják, hogy jelenlegi testsúlyuk megtartása vagy a fogyás érdekben az a megoldás, hogy alig esznek valamit, ráadásul az étkezések
gyakoriságát a lehető legminimálisabbra próbálják csökkenteni. Pedig pont ennek az ellenkezőjét kell tenni ahhoz, hogy megtartsuk egészséges testsúlyunkat és szervezetünk se küszködjön ez
alatt. Étkezzünk rendszeresen, 2,5-3 óránként és mindennap indítsuk reggelivel a napunkat. Tehát így amellett, hogy sokkal energikusabbak és kiegyensúlyozottabbak leszünk már a
délelőtti órákban is, testsúlyunkat is jobban kordában tudjuk tartani. Hiszen ha a nap folyamán rendszeresen a megfelelő mennyiségű adagokat fogyasztjuk, estére nem leszünk farkaséhesek, és
nem rohanjuk meg a hűtőszekrényt a munkából hazatérve.
A reggelinek komplettnek kell lennie, azaz tartalmaznia kell állati eredetű fehérjeforrást illetve teljes kiőrlésű gabonafélét is
Reggelire elég egy kávé és indulhat a nap?
A kávé önmagában nem alkalmas arra, hogy a szervezetünk energia- és tápanyag igényét kielégítse, azaz nem nevezhető komplett reggelinek. Tehát nem ajánlott csak egy, éhgyomorra elfogyasztott,
kávét "reggelizni", sőt ez a szokás még az éhségérzetet is fokozhatja. Bár a koffeinnek élénkítő hatása van a fizikai és szellemi állapotunkra, de önmagában nem biztosít elegendő
táplálékot és energiát. Ha azt szeretnénk, hogy a délelőtti órákban is ugyanolyan jól tudjunk a feladatainkra összpontosítani, a kávé mellé együnk egy szendvicset zöldségekkel, illetve
igyunk utána egy pohár vizet vagy például reggeli gyümölcslevet/gyümölcsitalt, hiszen a kávé enyhe vízhajtó hatású.
A reggelinek napi energia- és tápanyagbevitelünk 20-25 százalékát kell fedeznie. Egy átlagos, ülőmunkát végző nő energiaigényét (1800 kcal) figyelembe véve a nők reggelijének 360-450 kcal
energiát, 10-13 gramm fehérjét, ugyanennyi zsírt és 54-67 gramm szénhidrátot kellene tartalmaznia. Férfiak esetében, napi 2000 kcal energiabevitelt alapul véve, a reggeli energiatartalma
440-550 kcal, fehérjetartalma 13-16 gramm, zsírtartalma szintén 13-16 gramm, szénhidráttartalma pedig 66-82 gramm között kell, hogy legyen. Tudjon meg többet, kattintson!
Délig csak gyümölcsöt együnk?
Szintén egy táplálkozási tévhittel találjuk szembe magunkat, ha azt gondoljuk, egészséges, ha délig kizárólag gyümölcsöt fogyasztunk. Az egészséges táplálkozás irányelvei alapján egy nap 5-6
alkalommal kellene étkeznünk. A három főétkezésnek, azaz a reggelinek, ebédnek és vacsorának komplettnek kell lennie, azaz tartalmaznia kell állati eredetű fehérjeforrást illetve teljes
kiőrlésű gabonafélét és lehetőség szerint friss, idényzöldségeket, gyümölcsöt. Tízóraink és uzsonnánk tartalmazhat például gyümölcsöt vagy gyümölcslevet valamilyen töltetlen és nem magas
sótartalmú kekszet, esetleg joghurtot, kefirt.
Forrás: tetplatform.hu