Milyen egy láthatatlan csonttörés?

A kompressziós csigolyatörés szerencsére fájdalomcsillapítókkal és ágynyugalommal, illetve hátmerevítővel és fizikoterápiával kezelhető. Súlyosfájdalomesetén azonban műtéti beavatkozásra is szükség lehet.
Kompressziós csigolyatörés leggyakrabban olyan idősebb nőkben fordul elő, akiknek csontjai csontritkulás következtében meggyengültek. A kompressziós töréseket szenvedett betegekben fokozott háti görbület (kyphosis) alakulhat ki, mely során a csontritkulástól meggyengült csigolyák elkeskenyednek és összezsugorodnak.
Röntgenképen egy emberi nyaki gerinc
Miután a csigolyák meggyengültek, fokozott terhelés hatására eltörhetnek. A csigolyatörés néha esés hatására következik be, de a csontritkulásos betegekben akár nyújtózkodás, köhögés, tüsszentés vagy a felsőtestük elcsavarása is kiválthatja a kompressziós csigolyatörést.

A kompressziós csigolyatörések többségét nem is diagnosztizálják, mert az emberek többsége a hátfájást az öregedés természetes velejárójának tartja. Ha a kezeletlen csontritkulásban szenvedő beteg gyógyszert kezd szedni betegségére, azzal megelőzheti a jövőbeni csigolyatöréseket.

Csontjaink belső szöveti felépítését, szerkezetét, tömegét az építő és bontó folyamatok állandóan alakítják. A csontszövet állománya gyermek- és serdülőkorban, majd egészen körülbelül 20 éves korig gyarapszik - ekkor az építő folyamatok vannak túlsúlyban. A csontozat 30 éves korig tovább erősödik, majd először alig, később egyre inkább gyorsuló ütemben fogyni, gyengülni kezd. A nőknél a menopauzát követő időszakban felerősödnek ezek a folyamatok. Az élettanilag normális csontvesztés mintegy évi 3-5%, ennél nagyobb mértékű csontvesztés esetén beszélünk oszteoporózisról.




ÉRTÉKELD A MUNKÁNKAT EGY LÁJKKAL, ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS! KÖSZÖNJÜK!