Szélsőséges időjárásról számoltak be februárban Európa-szerte. Nagy-Britanniában februári és téli napi melegrekord dőlt meg: a walesi Porthmadogban 20,8 Celsius-fokot mértek kedden. Ebben az évszakban még soha nem mértek 20 Celsius-fok feletti hőmérsékletet az országban. Étienne Kapikian, a Météo-France meteorológusa szerint Walesben 20,8 Celsius-fok valóban nyári melegnek számít.
A klímaváltozás első hivatalos áldozata
Hivatalosan is kihaltnak nyilvánították a korallszirti mozaikfarkú patkányt: ez az első emlős, amely az ember okozta klímaváltozás áldozata lett. Kattintson a részletekért!
A spanyoloknál 25 fok volt, míg a görögöknél havazott
Nyugat-Európa számos településén mértek az elmúlt napokban rekord hőmérsékleteket: a spanyolországi Orense-ben 25, a nyugat-franciaországi Pleyber-Christben 21 fokot (ez utóbbi bretagne-i rekord), a belgiumi Ukkel településen pedig 18,8 Celsius-fokot.
Skandináviában szintén tavaszias az időjárás: szombaton februári melegrekord dőlt meg a sarkkör közelében fekvő svédországi Kvikkjokkban, ahol 9,1 Celsius-fok volt, a norvégiai Lingében pedig norvég rekordhoz közeli hőmérsékletet, 17,8 Celsius-fokot mértek.
Virágba borult nárciszok között napozik egy nő a londoni St James parkban február 25-én
(Fotó: MTI/EPA/Vickie Flores)
Az olaszországi Leccében ugyanakkor a hőmérő higanyszála nem haladta meg az 5, a görögországi Szalonikiben pedig a 3 fokot. Szalonikiben havazott is, akárcsak Törökország észak-nyugati térségében.
Friederike Otto, az oxfordi Környezetváltozási Intézet kutatója szerint a korai tavasz valószínűleg az éghajlatváltozás egyik jele, bár alapos elemzésre van szükség ahhoz, hogy konkrét összefüggést állapítsanak meg a két jelenség között. A tudósok általában hajlamosak a szélsőséges időjárási jelenségeket egyedül a klímaváltozásnak betudni. Ugyanakkor egyre több utólagos kutatás folyik annak megállapítására, hogy egy-egy ilyen esemény bekövetkezhetett volna-e, ha nincs a klímaváltozás.
Tavaly szokatlan hosszú, az őszbe is átnyúló nyarunk volt, illetve a tavasz is korábban kezdődött. Dim Coumou, a potsdami PIK éghajlatkutató intézet munkatársa szerint ennek köze van a bolygó felmelegedéséhez, amely nagyban növeli az ilyen szélsőséges időjárás kialakulásának esélyét. A kutatók a klímaváltozás és a kontinens keleti felében tapasztalt zord időjárás összefüggéséről óvatosabban nyilatkoznak. "Ha valahol rendellenesen nagy a hőség, ezt a jelenséget másutt gyakran kompenzálja rendellenes hideg" - magyarázta Étienne Kapikian.
