Offenzívát indít a Magyar Gyermekfogászati és Fogszabályozási Társaság a gyermekfogászati ellátás számottevő szakmai, törvényhozási és finanszírozási megváltoztatása érdekében - nyilatkozta a vg.hu-nak Balásné Szántó Ildikó, a társaság elnöke, a Pécsi Tudományegyetem Fogászati és Szájsebészeti Klinikájának tanszékvezetője.
Mit együnk, ha fogszabályzónk van? Részletek!
Világszerte a gyerekek 80 százaléka fogszabályozásra szorul a felnőttkori fogászati betegségek elkerülése érdekében. Ám a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) által finanszírozott rendelőkben jelentős hiány van fogszabályozó fogorvosból. Ennek oka, hogy a magánpraxisok elszívják őket. Ugyanakkor - hívta fel a figyelmet Balásné Szántó Ildikó - a NEAK-rendelőkben és az iskolai fogászatokon is éppoly kiváló szakemberek dolgoznak, mint a magánpraxisokban. Az alapellátásban dolgozó fogorvosoknál azonban a várólisták akár félévesek is lehetnek, a rendeléseken dolgozó szakemberek pedig túl vannak terhelve.
A gyerekek 80 százaléka fogszabályozásra szorul
És bár a törvény előírja a gyermekek évi kétszer történő fogászati szűrését, a rendszer sok esetben akadozva működik. A nem nagyvárosi gyerekek esetében ugyanis az iskolai fogorvos sokszor messze van a tanintézménytől, a szállítás nem mindig oldható meg, és az iskolafogorvos sem mehet ki az iskolába, mert a törvény szerint csak rendelőben vizsgálhat.
Minden orvosi és fogorvosi tevékenység praxisjoghoz van kötve, de az iskolafogászat nem. Ez finanszírozási problémákat is okoz, például az iskolai fogorvosok nem kapták meg tavasszal azt a havi 130 ezer forintos praxispénz-emelést, amelyhez hozzájutottak az alapellátásban dolgozó kollégáik.
