Bárdokudvarnok befagyott tavába fulladt vasárnap Szombathelyi Tibor, az Élet Iskola nevű mozgalom megálmodója. Az 53 éves férfi léket vágott a 6-8 centiméteres jégen, majd alámerült, feljönni azonban már nem tudott. A jeges vízben úszás Guinness-rekordere, Schirilla György is ismerte a férfit, szerinte a jég alá beúszni életveszélyes felelőtlenség, ami nagy eséllyel tragédiával végződik.
Édesapja hagyományát követve Schirilla György rendszeresen megmártózik a fagyos Dunában, de sport- vagy jótékonysági rendezvények alkalmával több másik folyóban és tóban úszott már a téli hónapok alatt. Európában rekordot állított fel azzal, hogy 26 percig úszott a nulla fokhoz közeli hőmérsékletű Dunában. Bár a jeges vízben fürdést nagyon egészségesnek tartja, felhívja a figyelmet: felkészületlenül, legyengülve, illetve bizonyos betegség mellett a jeges folyóba ugrani öngyilkosság.
A fagyos vízben ez történik a testünkkel
Jeges vízben tartózkodva az emberi test túlélő "üzemmódba kapcsol", és a maghőmérséklet (tehát a belső szervek működéséhez szükséges hőfok) fenntartása érdekében összehúzza a vérereket, így csökkentve a hőleadást. Emiatt a szövetek nem jutnak megfelelő mennyiségű vérhez, így oxigénhiányosakká válnak, roncsolódnak, majd elhalnak. Ilyen fagyási sérülés már plusz 4-5 fokos hőmérsékletnél is megtörténhet, enyhébb esetben csak a bőr alsóbb rétegeit érinti, súlyos esetben azonban a hideg szó szerint "csontig hatol", a szövetek mélyen az izomban a csontokig elhalnak.
"Kezdetben a végtagjait nem érzi az ember a vízben, majd az emésztőrendszerben állnak le a folyamatok, ami már súlyos kihűlést jelent. Ezután az agyi keringés lassul, majd áll meg, legutoljára pedig a szív adja fel a harcot, mert a test azt a régiót tudja legtovább melegen tartani. A Guinness-rekordot beállított úszásom is úgy ért véget, hogy már sem a kezeimet, sem a lábaimat nem éreztem. Ha egy kicsivel is tovább bent maradok, biztosan meghalok" - mondta el Schirilla György.
Jeges vízben a test nagyon gyorsan kihűl
Mivel a hideg hatására a keringés lelassul, az izmok gyorsan legyengülnek, így a jó fizikumú úszók csapásai is erőtlenné válnak. Egy jeges tó közepéig úszva talán még nem érezzük magunkat fáradtnak, nem biztos azonban, hogy visszafordulva ugyanilyen magabiztosan tesszük meg a távot. Átlagosan 30 perccel a fagypont közeli vízbe merülést követően áll be a hipotermia, azaz a kihűlés állapota. Ekkor a test belső hőmérséklete drasztikusan lecsökken, amelynek következtében a légzés megszűnik, a szív megáll, és meghalunk.
Egészséges, de veszélyes sport
A veszélyek ellenére a jeges vízben úszás számos országban népszerű, Oroszországban és a skandináv országokban is rengeteg lelkes híve van a "rozmárkodásnak", vagyis a jeges vízbe merülésnek. Bár egyértelmű kutatási eredmények nem támasztják alá, sokan úgy tartják, hogy az extrém hideg víz jót tesz a bőrnek, erősíti az immunrendszert, fájdalomcsillapító hatású és számos keringési betegség megelőzésében fontos szerepe van. Schirilla György lassan húsz éve rendszeresen megmártózik nulla foknál alig melegebb folyókba, de állítása szerint sosem fázott meg, és más betegségek is elkerülik.
Miért jó a jeges fürdő?
Nemcsak újévi szokás, van, aki szerint a jeges vízben való mártózásnak pozitív egészségügyi hatásai is vannak. Kattintson a részletekért!
Az úszó azonban hangsúlyozta: csak az az ember merészkedjen a fagyponthoz közeli vízbe, akinek semmi gondja nincs az egészségével. A különböző keringési problémákkal küzdőknek, illetve cukorbetegeknek szigorúan tilos ezzel kísérletezni, de összességében senkinek sem ajánlott, aki nem érzi magát kifogástalanul. Aki mégis megpróbálná, annak a felkészülés első lépéseként egy általános orvosi kivizsgáláson kell részt vennie, amit minden nagyobb fürdőzés előtt érdemes megújítani. Különösen fontos a fokozatosság, az első néhány alkalommal csak megmártózni szabad, majd ha testünk is engedi, néhány másodperccel fokozatosan növelhető a fagyos vízben töltött idő.
Nagyon veszélyes lehet olyan vízbe menni, amelyben a jég zajlásának mértéke eléri, vagy meghaladja a hetven százalékot. A jégtáblák ugyanis a folyó tetején változtathatják a helyzetüket, így egyfajta labirintus épülhet ki az úszó köré, aki így nem tud időben kijutni a vízből.
Jég alá kerülve pedig az úszó rendkívüli veszélyben van, hiszen a hideg miatt az agyi funkciók néhány másodperc alatt lelassulnak, az oxigénhiánnyal együtt ez zavartságot eredményez, és az ember akkor sem talál ki a vízből, ha a lék közvetlenül a feje fölött van. Ha beszakadt alattunk a jég, segítség nélkül kijönni sem tudunk, hiszen a jég felületén nem tudunk úgy megkapaszkodni, hogy kilökhessük magunkat. Az ilyen tragédiáknak sokszor több áldozata is van, megesik ugyanis, hogy a bajbajutott berántja magával a segítségre sietőt.
Mikor kell elhagynunk a jeges vizet?
"Ha azt érezzük, hogy a kéz- és lábujjak végeibe rendkívül élesfájdalomnyilal, azonnal el kell hagynunk a vizet. A végtagok többi része ilyenkor még működik, mégsem szabad tétlenkedni, 1-2 percen belül ugyanis az egész testünk elgémberedik, és gyorsan kihűl. Intő jel az is, hogyha szabálytalanul, összevissza kezdjük venni a levegőt, és szédülést, mellkasi nyomást érzünk. Ez sok esetben pánikot vált ki, ami szintén tragédiát okozhat" - mondta el Schirilla György.
