Valódi földtörténeti ritkaság, a páfrányfenyők egyetlen élő faja, Távol-Keleten őshonos. Tradicionálisan ismert gyógyító hatású szer készül belőle, mely az utóbbi évtizedekben egyre népszerűbb, mire is fogyasszuk?
Ginkgo biloba
Hol él: A Távol-Keleten őshonos hatalmas termetre megnövő lombhullató fa kertek, parkok kedvelt, és roppant tűrőképességű fafajtája. Ismert néhány, ezer évet is meghaladó példány a világon…
Küllemi leírás: A Ginkgo valóban igen magasra megnő, 20-30 m átlagosan, de leírtak már 50 m körüli példányokat is. A fa mélyen gyökerezik, levélkoronája az évek múlásával egyre dúsabb és gazdagabb lesz. Kérge barnás-szürkés, mélyen repedezett. Törzse bütykös. Levelei igen jellegzetes alakúak: a hajtásokon 3-5-ös csomókban állnak, bőrszerű, legyezőként széthajló, középen bemetszett levéllemezzel. Puhák, hosszú szárúak, ősszel élénksárga színt öltenek. Virágai kétfélék, a hím példányoké sárga barka, a nőivarú pedig 2-3 termős virág. Termése csonthéjasra emlékeztető, kellemetlen szagú.
A Ginkgo biloba hatásos gyógyszer lehet a demenciával küzdő betegek kezelésében!
Milyen drog készül belőle: levele képezi a drogot, tavasztól őszig gyűjthető.
Mit tartalmaz: flavonoidokat (kvercetin, kempferol), terpenoidokat: ginkgolidek (diterpén-laktonok), és bilobalidek (szeszkviterpének).
Mire alkalmazható? Teaként is fogyasztható, de készül belőle több vénymentes gyógyszer, mindezek patikai forgalomban kaphatóak.
Hatásai számosak: főként agyi keringési zavarokban alkalmazható, demencia, memóriacsökkenés, szédülés, fülzúgás, látászavar, fejfájás esetén. Végtagi (láb) artériás zavarokban, a fájdalommentes járástávolság növelésére. A homeopátia mandulagyulladás és fejfájás ellen javasolja.
Mellékhatás, figyelmeztetés: allergia, asztma esetén nem javasolt, 12 év alatt sem, valamint véralvadásgátló gyógyszerek (például aszpirin) mellett (fokozhatja a vérzésveszélyt).