Ha nincsenek határozottan ezt megkívánó tüneteik, akkor a gyerekeknek általában nincs szükségük vérvételre. Vannak azonban őket is érintő állapotok és betegségek, amelyek esetében a gyerek orvosa igényelheti ezt - jó okkal, hiszen az adott állapot változásainak nyomon követéséhez vagy egy gyógyszerelés beállításához is elengedhetetlen támpontokat képesek nyújtani a vérből laboratóriumi úton kinyert adatok. Alább felsoroljuk a leggyakrabb okokat, amelyek szükségessé tehetik a vérvételt - ne felejtsük el azonban, hogy nem mindegyik esetében kötelező vérvételre küldenie a gyermeket az orvosnak. Mint oly sok egyéb esetben, ez az orvosi döntés is egyénre szabott, vagyis minden esetben külön mérlegelést igényel.
Vannak különféle nem múló állapotok, amelyek szinte mind igénylik a vérvételt, akár rendszeresen is. Ilyen a diabétesz, illetve az is ilyen lehet, ha a gyermek hosszabb ideje túlsúlyos, miközben a diabéteszt illetően családi halmozottságról tudni, illetve további diabétesz-rizikófaktorok is fennállnak nála. Azoknál a gyerekeknél is számíthatunk a vérkép rendszeres ellenőrzésére, akik valamilyen vesebetegséggel élnek együtt, mert orvosaik számára lényeges, hogy lássák a vesefunkciók alakulását.
A fertőzés is kiderül a vérképből
Ezek már diagnosztizált állapotok, ugyanakkor azért is lehet persze vérvételt kérni egy gyereknél, hogy kiderítsék, mi áll a panaszai hátterében. Sor kerülhet erre például egyszeri vagy ismétlődő rosszullét, gyakori gyengeségérzet, illetve fáradtság miatt, vagy például akkor is, ha rendszeresek a problémák a vizeléssel. A vörösvérsejtek és a fehérvérsejtek száma, illetve a vér egyéb elemeinek áttekintése rámutathat, ha vashiányos vérszegény a gyermek (amelynek számos oka lehet, melyet fel kell tárni), illetve azt is észlelni lehet a vérképből, ha erős gyulladás van a szervezetében.
Minden hatodik ember hajlamos elájulni, ha egy kis vért lát. A jelenség rejtélyes - de a bátorsághoz semmi köze nincs. De akkor miért ájulunk el a vér látványától?
Bizonyos betegségek esetén ezen az úton ellenőrizhetik továbbá, hogy a gyermek nem kapott-e el valamilyen fertőzést, illetve mérgezéses eseteknél is (például ha felmerül az ólommérgezés gyanúja) nagy szükség van rá, hogy lássák, milyen mértékű a probléma, majd nyomon követhessék a vérkép változásait. Ha pedig egy gyerek valamilyen erősebb gyógyszer szedésével járó kezelést kap, akkor a vérképből ellenőrizhető, hogyan alakul a terápia, hogy nincs-e komolyabb mellékhatás, ami gyógyszerváltást vagy -elhagyást tenne szükségessé.
Műtét előtt szinte mindig fontos a vérvétel
A fentieken túl vérátömlesztés, illetve műtét előtt szinte mindig szükség van vérvételre, például hogy megállapítsák a gyermek vércsoportját. Altatás esetében pedig az ezt végző orvosnak számos, a vérből kimutatható adatra szüksége lehet. Gyerekek esetében 9-10 éves kor táján az orvosok kérhetnek teljes vérképet az általános egészségi állapot (többek között a koleszterinszint) ellenőrzésére akkor is, ha nincsenek gyanús tünetek. Ennek segítségével például idejében megtehetik a szükséges lépéseket, ha úgy látszik, hogy fokozatosan (és vérvétel nélkül hosszú ideig észrevétlenül) kialakulhatnak a szív-és érrendszer zavarai.
A gyerekek vérvétele minden esetben rövid folyamat, amely a vékony tű apró szúrásán túl nem jár semmilyen fájdalommal. Erre a csekély fájdalomra is jobb azonban, ha felkészítjük gyermekünket, ha beszélünk neki előzetesen az eljárásról. A vérvétel alatt pedig maradjunk mellette.
