A kérdés alapvetően az, hogy ha köhögünk, tüsszögünk, a torkunk fáj, gyengének érezzük magunkat, illetve hőemelkedésünk vagy lázunk van, akkor vajon megfáztunk, vagy elkaptuk az influenzát. A megfázásról persze a legtöbben tudják, hogy enyhébb betegség, mint az influenza. De mit jelent ez a gyakorlatban?
A szimpla megfázás fokozatosan alakul ki: általában (előbb enyhén, majd egyre jobban) fájó torokkal indul, orrfolyással és köhögéssel folytatódik, felnőttek esetében pedig a leggyakrabban nem jár lázzal, hanem legföljebb hőemelkedéssel. Az influenza ezzel szemben erőteljesebb hatással és sebesebben teljesedik ki, tünetei úgyszólván ledöntenek minket a lábunkról. Igen gyakran úgy lesz valaki influenzás, hogy este még semmit nem érez belőle, reggel viszont olyan érzetekkel ébred fel, mintha álmában összetörte volna magát. A megfázás tünetei kevesebb ideig, néhány napig, és akkor is csak enyhébb mértékben gyötörnek minket, míg az influenzától jó néhány napig nagyon megviseltnek érezhetjük magunkat, a tünetek pedig akár egy hétig vagy még annál tovább is velünk maradhatnak.
Az influenza leggyakoribb, sokszor egyszerre jelentkező tünetei a torokfájás, a láz, a fejfájás, az izomfájdalom és a köhögés. Ritkább esetekben (például a sertésinfluenzánál) mindehhez még hányás és hasmenés is társulhat, gyerekek esetében pedig fülfájás is megjelenhet. A tünetek már az elején erősek, de az első két-öt napban tovább is erősödhetnek.
Ezzel együtt megeshet, hogy bár megkaptuk, rajtunk csak enyhébben mutatkozik meg az influenza jeleinek egy része. Az egyik legjobb indikátor ilyenkor is a testhőmérséklet, mert megfázás esetében ritka a 38 fok feletti (pláne a 40 fokra vagy magasabbra felkúszó) láz. A komolyabb testi fájdalmak, a szokatlanul sajgó végtagok is sokkal inkább az influenzát jelzik, ahogy a masszív kimerültség is, amikor még a fürdőszobáig is alig bírjuk kivonszolni magunkat, és egy telefonhívás is messzemenőkig megerőltető.
Miért fontos felismerni az influenzát?
Azért is fontos, hogy az influenzát meg tudjuk különböztetni a részben hasonló tüneteket adó egyéb megbetegedésektől, mert így idejében kérhetünk speciálisan erre irányuló orvosi segítséget abban az esetben, ha magas rizikójú csoportba tartozunk, tehát például idősek vagyunk (65 év felettiek), ha 5 és pláne ha 2 év alatti gyermekünket érinti a betegség, ha terhesek vagyunk, vagy az elmúlt egy-két hétben szültünk, illetve ha krónikus betegséggel élünk - különös tekintettel azokra, amelyek gyengítik az immunrendszert. Ha ilyenkor az első 48 órában orvosi segítséget kérünk, nagyobb eséllyel kerülhetjük el a kórházi kezelést és a súlyos szövődményeket.
Akár a rizikócsoportba tartozunk, akár nem, ha influenzásak lettünk, és alázegyszer elmúlik, aztán pedig visszatér, illetve ha nehézlégzést is tapasztalunk, akkor jó, ha tudjuk, hogy ezek már a kezdődőtüdőgyulladásjelei is lehetnek, így mindenképp érdemes tájékoztatni erről az orvosunkat. Ugyanígy forduljunk orvoshoz, ha súlyos mellkasi vagy gyomortáji fájdalmat érzünk, zavarodottságot, illetve megállíthatatlan hányást tapasztalunk. Gyermekek esetében pedig a nehézlégzés, a kékes árnyalatú ajkak és arc, a kiszáradás jelei, a megállíthatatlan sírás és az ébrenlét/öntudat nehéz megtartása esetén szükséges haladéktalanul felkeresni a megfelelő szakorvost.
