Az állami és a magánegészségügy szétválasztása a cél
Rétvári Bence megnyitóbeszédében úgy fogalmazott, hogy a két ellátási típus szétválasztása az egyik legkonfliktusosabb terület lesz a következő időszakban. A folyamatnak azt kell eredményeznie, hogy egy intézményen belül ne vegyüljön az állami és a magánegészségügyi ellátás, vagyis a közkórházakban csak közellátást lehet majd igénybe venni, a magánellátásoknak pedig csak azokon kívül van a helye - fejtette ki. A két ellátási típus keveredése sokszor egészségtelen helyzetekhez, például a közfinanszírozott szolgáltatások lassulásához vezet - emelte ki.
Hogyan választják majd szét a magán és az állami egészségügyet?
"Ha valaki egy közkórházba belép, akkor biztosnak kell lennie abban, hogy délelőtt és délután is csak közfinanszírozotti ellátásban fog részesülni" - mondta. Az államtitkár szerint ez azért is fontos, mert a magánellátásért fizetők érdekeivel is ellentétes, ha kivizsgálásuk, kezelésük is közintézményekben történik.
Jön az EESZT a magánegészségügybe
Az államtitkár beszélt arról is, hogy novembertől a magánellátási intézményekre is fokozatosan kiterjed majd a digitális egészségügyi rendszer, amelynek köszönhetően a betegek már egy éve maguk is elérhetik az interneten a közellátásban keletkező dokumentumaikat.
Rétvári fontos előrelépésnek nevezte a digitális egészségügyi adatbázisok növekedését, mivel azok szerinte jelentősen csökkenthetik a félrediagnosztizálás és téves kezelés esélyét. A digitalizációnak köszönhetően ugyanis semmit sem felejthetnek el: az orvosok és a mentőápolók is egy gombnyomásra tájékozódhatnak a betegek korábbi kezeléseiről, leleteiről.
Mit jelent ez a valóságban?
A hvg.hu cikke szerint bibliai attrakcióra készül Kásler Miklós miniszter. Ahogy Mózes a Vörös-tengert, ő a magánt és a közfinanszírozottat fogja szétválasztani az egészségügyben. Lapértesülések szerint ugyanis az Emberi Erőforrások Minisztériumában készülő újabb salátatörvény még nem nyilvános tervezetébe belekerült, hogy "közfinanszírozott kapacitások igénybevételével nem nyújtható nem közfinanszírozott ellátás".
A lap szerint ez a döntés ezer gyakorlati problémát vet majd fel, már ha megéri a kodifikálást. Egyebek mellett arra is választ kellene találni, hogy minek hoz létre az állam olyan méretű kapacitásokat, amelyek működtetéséhez nem ad megfelelő finanszírozást. Még ha lenne is kellő számú orvos és szakdolgozó (persze nincsen), a műtők kihasználatlanok, a nagy értékű diagnosztikai eszközök kapacitásuk töredékével működnek. Ezekhez képest már apró részletkérdés, hogy az állami kórházak kérhetnek-e a betegtől napidíjat egyágyas elhelyezésért, vagy hogy számlázhatnak-e a külföldi beteg ellátásáért.
Mint írják, a magyar egészségügyben hagyománya van az állami kapacitások magáncélú használatának. Népszerű megoldás, hogy az orvos a kórházban fogadja a magánbetegét, vagy magánrendeléséről oda küldi vissza, gyorsított üzemmódban juttatva tb-finanszírozott diagnosztikához, műtéthez a hálás pácienst. De a "visszafoglalkoztatás" sem példa nélküli, a Semmelweis Egyetem kft-je vagy a fővárosi Uzsoki Utcai Kórház VIP-részlege is a saját közalkalmazottainak ad fizetős másodállást. A politika mindeddig kudarcot vallott a tiszta viszonyok megteremtésével - írja cikkében a lap.
