Testünk súlyának több mint felét víz teszi ki. Éppen ezért ha nincs elég folyadék a szervezetünkben, akkor ennek számos kellemetlen jele lehet. Már az enyhe dehidratációtól is fáradtak lehetünk, rossz lehet a hangulatunk, és romolhat a koncentrációs készségünk. A szomjúság a dehidratáció egyik leginkább nyilvánvaló tünete. Fontos tudni, hogy amikor szomjúságot érzünk, akkor testünk valójában már enyhén dehidratált. Éppen ezért jobb, ha nem csak akkor iszunk, amikor szomjasak vagyunk.
Ásványvizet vagy csapvizet igyunk?
Az utóbbi évtizedekben az egyik legdinamikusabban terjedő élelmiszerré vált az ásványvíz, amelyből harmincszor annyit fogyasztunk, mint a kilencvenes évek elején. De miért válasszuk palackozott vizet, ha a csapból is tiszta folyik? Kattintson!
Kikre veszélyes a kiszáradás?
Sok folyadékot veszíthetünk a fokozott izzadás mellett hányással, hasmenéssel is, a kisgyerekek, csecsemők pedig hajlamosabbak a kiszáradásra. Az idősebb emberek folyadékbevitelét is érdemes ellenőrizni, mivel az öregek szomjúságérzete már sokkal kevésbé erős. Több folyadékra van szüksége az átlagosnál a terhes, illetve a szoptató nőknek és a bizonyos vesebetegségben szenvedőknek is.
A testmozgás és a nagy meleg miatt is több folyadékra van szükségünk
Kisgyerekek esetében a kiszáradás tünete lehet a száraz nyelv, a könnyek nélküli sírás, illetve ha 3 óránál ritkábban ürítenek vizeletet. Szájuk kiszáradhat, szemük, arcuk beeshet, kapkodhatják a levegőt. Felnőttek esetében szájszárazság, ritkuló vizeletürítés, bágyadtság, erős szagú, sötét színű vizelet, megemelkedett szívritmus, súlyosabb esetben zavarodottság,ájulásis tapasztalható.
Hogy kinek mennyi vízre van szüksége napi szinten, függ a testsúlytól, életkortól, hőmérséklettől, egészségi állapottól, aktivitási szinttől is. Hogy elég hidratáltak vagyunk-e, legkönnyebben a vizeletünkből állapíthatjuk meg: a halványsárga, szinte átlátszó vizelet arról árulkodik, hogy nincsen folyadékhiányunk.
Forrás: webmd.com
