Felmosórongyként ülök a harmadik kávémmal reggelente, és egyszerűen nem értem, mi a frász baja van az agyamnak, hogy nem hagy aludni éjjel.
Ismerős a helyzet? Tízkor már leborul a fejed, alig látsz ki az arcodból, csak az ágyadat kívánod, lefekszel aludni, és akkor beindul a gépezet az agyadban.
"Mi lesz holnap, hánykor kell kelni, hova kell menni, mit kell csinálni, nem írtam fel, de béna voltam ma, nem kellett volna kiabálnom, édességet ennem, megnézni azt a filmet, mi az élet értelme, nem fizettem be a csekket, venni kell a gyereknek füzeteket, úgy fog menni iskolába, hogy nincs egy normális ceruzája, milyen anya az ilyen?Mi lett volna, ha nem szülők gyerekeket, jó lenne lefogyni, vajon megcsal, neki miért sikerül, ami nekem nem, hogy mondhattam ilyet, hülyét csináltam magamból, mi lesz, ha nem megy, mi lesz, ha mind a híd alá kerülünk, mi lesz, ha meghal, írnom kell a főnöknek, ne felejtsem el felhívni a dokit…"
