A 15 év feletti magyarországi népességben 2017 tavaszán a nők átlagos magassága 164 centiméter és átlagos testsúlya 69 kilogramm volt, míg a férfiaknál 176 centiméter és 83 kilogramm. A férfiak egészségesebbnek vallották magukat a nőknél abban a KSH által készített felmérésben, amelynek egészségi helyzetünkről alkotott legfontosabb megállapításait a cikkünk végén látható infografikán foglaltuk össze.
A felmérés önbevallásos módszerrel készült. Az egészségi állapot saját megítélése részben a valóságon alapul, másrészt viszont szubjektív, az egyének által érvényesnek vélt normához igazodik. Így nehéz pontos összehasonlítást tenni más országokkal, hiszen ott más normák lehetnek általánosan elfogadottak. Ugyanakkor a tények, a testtömegindex számítása és a WHO iránymutatása alapján megállapítható, hogy a 15 év felettieknek csupán 40 százaléka tekinthető normál testsúlyúnak. Az ennél soványabbak aránya az 5 százalékot sem éri el, tehát a lakosság több mint felének súlytöbblete van! Az érintettek nagy része túlsúlyos, ötödük enyhén vagy közepesen elhízott, súlyos elhízással ugyanakkor csak a lakosság elenyésző része küzd.
Ezzel nyilván összefügg, hogy kevesebb testmozgást végeznek a munkahelyükön kívül azok, akik vagy sokat mozognak munkavégzés közben, vagy nagy erőt kell kifejteniük. Mégis azok mozognak a legkevesebbet, akik nem végeznek semmiféle munkát, otthon sem. A táplálkozás is fontos eleme az egészséges életmódnak. Fontos volna, hogy sok zöldséget és gyümölcsöt fogyasszunk, de a KSH szerint a 16 évesnél idősebbeknek csak a 40 százaléka fogyaszt naponta gyümölcsöt vagy frissen facsart gyümölcslevet, és 30 százaléka friss zöldségeket, salátát vagy frissen facsart zöldséglevet
Egészségügyi mutatóink nem sok dicsekvésre adnak okot, a magyarok egészségi állapota a legrosszabbak között van az egész Európai Unióban. Kérdés azonban, hogy a rossz statisztikai adatokért az állami ellátórendszer hiányosságai vagy az életmódunk tehető-e felelőssé? Részletek!
Kiderült az is, hogy az egészségügyi ellátások igénybevétele jobban megterhelte az alacsonyabb jövedelmű háztartásokat, különösen a gyógyszerek megvásárlására okozott gondot. Ez a legalsó jövedelmi ötödbe tartozók 69, a legfelső ötödbe tartozók 38 százaléka számára jelentett legalább közepes szintű megterhelést 2016-ban. A lakosság 4,1 százaléka szembesült vele, hogy pénzhiány miatt nem tudta kiváltani a számára felírt gyógyszert. Abban az évben a 16 éves és idősebb lakosság háromnegyede egyszer sem, 18 százaléka pedig csak egy-két alkalommal volt orvosnál, fogorvosnál pedig csupán 7,1 százalék járt. A háziorvosok látogatottsága magasabb, de tízből hárman így sem keresték fel a rendelést.
