A terhességi toxémia (praeeclampsia) a terhesség második felében kialakuló, fehérjeürítéssel járó magas vérnyomás. A várandós nők 5-8 százalékánál alakul ki a terhesség 20. hete után, és súlyos komplikációkkal (például máj- és vesekárosodás, tüdőödéma, agyvérzés, véralvadási zavarok) járhat. Egyik legsúlyosabb szövődménye az eclampsia, amely egy egész testre kiterjedő, görcsökkel járó eszméletvesztéses állapot, illetve amely szélsőséges esetben agyvérzéshez és lepényleváláshoz, illetve anyai és magzati halálhoz vezethet.
A terhességi toxémia az anyára és magzatára nézve is végzetes lehetEurópában egyedülálló a magyar kutatócsoport
Mivel korábbi kutatások ellenére sem sikerült a praeeclampsia korai patofiziológiás útvonalait részletesen megismerni, hatékony korai diagnosztikus tesztek vagy terápiás eljárások kidolgozására sem volt eddig lehetőség. Az MTA TTK Reprodukció Rendszerbiológiája Kutatócsoport tagjainak azonban komoly áttörést sikerült elérniük - számolt be honlapján az MTA.
A világon hasonló, a reprodukciós rendszer biológiai vizsgálatait folytató kutatócsoport mindössze hat működik - egyrészt Észak-Amerika neves egyetemein (Stanford, Yale, Toronto), az Institute of Systems Biologyban (Seattle), a National Institutes of Health Perinatology Research Branchben (Detroit), továbbá most már az MTA TTK-ban is. A kutatócsoport a vetélések és a praeeclampsia kialakulásában központi szerepet játszó jelátviteli útvonalak felderítését és karakterizálását végezte.
Terhesség: miért fontos a TSH szintje?
A pajzsmirigyfunkciók ellenőrzésére elsősorban a vér TSH-szintjét szokták vizsgálni. Ha magas ez az érték, az a szerv alulműködésére, ha alacsony, az pedig a túlműködésére utalhat. Azonban fontos tudni, hogy a terhesség során a TSH szintjében változások következnek be. Kattintson a részletekért!
Than Nándor Gábor vezetésével a kutatócsoportnak - hat másik ország kutatóival együttműködésben - rendszerbiológiai módszerekkel a világon elsőként sikerült azonosítania a praeeclampsia kialakulásában szerepet játszó korai molekuláris útvonalakat és szabályozási hálózatokat. Felismerték, hogy a korai kórfolyamatok kialakulásában kulcsszerepük van a méhlepény fejlődési zavarainak, valamint az anyai keringésben a korai terhességben már fennálló szisztémás gyulladásnak is. Eredményeik hozzájárulhatnak korai diagnosztikus eljárások kidolgozásához, illetve terápiás eljárások kifejlesztését segíthetik elő.