Az elmúlt években óriási előrelépések történtek a szaúd-arábiai nők egyenjogúsításában. Ennek ellenére hosszú, rögös út áll még előttük.
A hétvégén túlzás nélkül történelmet írtak Szaúd-Arábiában, szombat éjfélkor lépett ugyanis életbe az a törvénymódosítás, ami végre megszüntette a nők autóvezetési tilalmát.
Szaúd-Arábia volt az utolsó olyan ország a világon, ahol a nők nem ülhettek kormány mögé. Az itteni nők csaknem felének már eddig is volt saját autója, vasárnapig azonban sofőrjeik vagy férfi rokonaik segítségére kellett támaszkodniuk, ha utazni szerettek volna. Bár a muszlim nők emancipációjáért küzdő aktivisták már az 1990-es évek óta követelték a tilalom feloldását, erre végül egészen vasárnapig várniuk kellett. Néhányan - főként azok a nők, akik külföldön szereztek jogosítványt, és ezért csak egy rövid vizsgát kellett tenniük a szaúd-arábiai vezetői engedély megszerzéséért - már ezen a napon autóba ülhettek.
Fotó: Sean Gallup/Getty Images
Fotó: Gehad Hamdy / DPA (AFP)
Jószándék vagy gazdasági érdek?
A forradalminak tekinthető rendeletet sokan egyenesen paradigmaváltónak nevezték. A döntés azonban nem derült égből villámcsapásként érkezett: a nők autóvezetési tilalmának feloldása egy átfogóbb társadalmi reformprogram része, amelynek keretében az utóbbi években számos, a nők óvatos egyenjogúsítását célzó rendeletet is bevezetett a konzervatív szunnita muszlim ország szigorú vallási előírások mentén gondolkozó vezetősége.
Ennek előzményeként 2011-ben szavazati jogot kaptak a szaúdi nők, 2015-ben pedig élhettek is ezen jogukkal, sőt, indulhattak is a választásokon. 2017-ben az autóvezetési tilalom megszüntetése mellett legalább akkora sajtófigyelmet kapott az a döntés, miszerint végre a nőket is beengedték a sportcsarnokokba, 2018-ban pedig az első szaúd-arábiai divathét híre járta be a világot.
Emellett persze történtek radikálisabb változtatások is: áprilisban például Mohamed bin Szalmán koronaherceg bejelentette, hogy a nőknek nem kell többé viselniük a fejkendőt és teljes testet elfedő abaját, ha az öltözékük "megfelelő és tisztelettudó", májusban pedig a Súra Tanács jóváhagyott egy törvénytervezetet, amely büntethetővé tette a szexuális zaklatást.
Mohamed bin Szalmán koronaherceg. Fotó: BANDAR ALGALOUD / SAUDI KINGDOM / ANADOLU AGENCY (AFP)
Csupa örömteli, történelmi jelentőségű változásról van szó, amelyek precedensértékűek lehetnek a szaúdi nők további emancipációja során. Mégis, a fenti lajstromot böngészve már-már hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy Szaúd-Arábiában még így is sok kívánnivalót hagy maga után a nők helyzete, és legalábbis kérdéses, meddig javulhat még a jövőben.
Még ha el is tekintünk az olyan evidenciáktól, miszerint az évszázados, évezredes berögződéseket lehetetlen egyetlen tollvonással eltörölni, akkor is el kell ismernünk, hogy a Mohamed bin Szalmán által propagált egyenjogúsítási törekvések mozgatórugója nem a jószándék, hanem a gazdasági érdek. A fentebb már emlegetett szociális-gazdasági reformprogram, a Saudi Vision 2030 nem titkolt célja ugyanis az, hogy a vezetőség felkészítse a monarchiát azokra az időkre, amikor majd elapadnak az ország elsődleges természeti erőforrásából, vagyis az olajból származó bevételek. Az olajtól való függetlenedés egyik legfontosabb feltétele az ország gazdasági növekedése, ennek pedig fontos részét képezi a foglalkoztatottság, illetve általában a nők munkaerőpiacon való részvételének növelése is. Kérdéses tehát, mennyiben a valódi egyenjogúsítás és mennyiben a gazdasági növekedés elősegítése a cél a modernizálással.
Tovább árnyalja a képet, hogy míg a nyugati világ az autóvezetési tilalom feloldását ünnepli, Szaúd-Arábiában még az elmúlt hónapban is letartóztattak és bebörtönöztek olyan nőket, akik éppen a most elfogadott rendeletért küzdöttek. Ez legalábbis elgondolkodtató, arról nem is beszélve, hány olyan tiltás van még érvényben, amely - európai szemmel nézve legalábbis - teljes mértékben elfogadhatatlan. Álljon itt most emlékeztetőül ezek közül néhány!
Fotó: Gehad Hamdy / DPA (AFP)
