A Stanford Egyetem kutatói embereken tesztelnének a közeljövőben egy rák elleni vakcinát. Részletek itt.
A rosszindulatú daganatokról időről időre leválnak kóros sejtek, amik aztán a véráramba kerülve keringenek a szervezetben, illetve távoli áttéteket képezhetnek - ezeket cirkuláló, avagy keringő tumorsejteknek nevezzük. Vérben lévő jelenlétüket kimutatva, úgynevezett folyadékbiopszia alkalmazásával az orvosok képesek lehetnek felismerni egy már meglévő daganatot, illetve képet kapni az alkalmazott kezelés hatékonyságáról. Dr. Sanjiv Sam Gambhir, a Stanford Egyetem korai rákfelismerésért dolgozó Kanári Központjának igazgatója szerint azonban a technológia nem elég precíz. "Egy átlagos vérmintában nagyon kevés ráksejt található, így előfordulhat, hogy a vizsgálathoz használt kémcsőbe végül egyetlen tumorsejt sem kerül, ezáltal - tévesen - azt a következtetést lehet levonni a teszt alapján, hogy nincs miért aggódnunk" - mutatott rá a szakember.
A mágnes 80-szor hatékonyabb
Dr. Gambhir és kutatócsapata kialakított egy mágneses elven működő eljárást a keringő tumorsejtek hatékonyabb felfedezésére. Ehhez először speciális, mágneses összetevőket tartalmazó nanorészecskékkel jelölik meg az érintett sejteket, majd egy kisujjnyi hosszúságú, gemkapocs vékonyságú drótot juttatnak az érhálózatba. A magnetizált tumorsejtek a huzal közelébe kerülve rátapadnak az eszközre, így később azzal együtt eltávolíthatók a szervezetből.
Mágneses technológia
segíthet a keringő tumorsejtek hatékonyabb felfedezésében
Bár a módszert még nem tesztelték embereken, sertéseken folytatott kísérletek alapján a mágneses technológia akár 80-szor olyan hatékony lehet, mint a folyadék biopszia. "Becsléseink szerint folyadékbiopsziánál körülbelül 80 vérminta elemzésére lenne szükség ugyanahhoz az eredményhez, mint amelyet egyetlen dróttal képesek vagyunk alig 20 perc alatt elérni. Reméljük tehát, hogy ez a megközelítés javítani fogja a diagnosztikai képességeinket, nagyobb rálátást adva egyebek mellett arra is, hogy valójában mennyire ritka ezeknek a cirkuláló tumorsejteknek az előfordulása, illetve hogy mennyi időre van szükség a megjelenésükhöz a véráramban a rák kialakulását követően" - fogalmazott dr. Gambhir.
Terápiás eszközként is működhet
A kutatók elképzelései szerint a mágneses technológia nemcsak a rákos elváltozások felfedezésében lehet hasznos a jövőben, hanem az alkalmazott terápiák hatékonyságának ellenőrzésében is, továbbá akár önálló terápiás eszközként is bevethetik. "Amennyiben képesek leszünk elérni, hogy a módszer kellően jól működjön a ráksejtek begyűjtésében, úgy érdemes lehet megfontolni, hogy hosszú távon is bent maradjon a szervezetben. Voltaképpen egyfajta szűrőként működne a véráramban, amely megakadályozza a tumorsejtek terjedését a testen belül" - mutatott rá a szakember.
Egyelőre nem tisztázott, hogy az eszköz alkalmazható-e embereken, így mindenképpen további vizsgálatokra van szükség a témában. Emellett az is nagy kérdés, hogy vajon miként viselkednek a szervezetben hátrahagyott nanorészecskék. Mindenesetre a Stanford Egyetem tudósai egérkísérletek során már kimutatták, hogy ezek a tumorsejtek megjelölésére felhasznált részecskék vélhetően nem mérgezőek, ráadásul néhány hét alatt fel is bomlottak a rágcsálók szervezetében.
A tanulmány eredményei a Nature Biomedical Engineering című szaklapban jelentek meg.
Forrás: livescience.com
